A peszachi bárány – Isten Báránya 2. rész

A zsidó családok, akik ott voltak a megváltás pészahján, vagy akik késõbb szereztek tudomást errõl, jól tudták, hogy mit jelent az, hogy a Bárányt (mai idõ szerint) délelõtt 9 órakor áldozták meg. Ez pontosan beleilleszkedett abba a gyakorlatba, amit folytattak. Estére el kellett készülniük, hiszen a parancsolat szerint (II. Móz. 12, 6) ekkor már kész kellett lennie a vacsorának, hogy a családok Széder esti asztalhoz ülhessenek.   Az Örökkévaló azonban nemcsak az áldozatbemutatás idejével adott jelet a népnek, hanem ezen a napon teljesült be az Ámosz próféta könyvében több száz éve megírt prófécia is: „És lészen azon a napon, azt mondja az Úr Isten: Lenyugtatom a napot délben, és besötétítem a földet fényes nappal.“ (Ámós 8,9) A Messiás halálakor – pontosan délben – elsötétedett az ég.
Jesua (Jézus) azért született meg testben, hogy a világ világossága legyen. Ahogy pedig az Írás mondja: „És a világosság a sötétségben fénylik…“ (Ján. 1,5). A kereszten azonban ráhelyezte az Örökkévaló a bûneinket, és elfordult Tõle, és Jesua (Jézus) nem világíthatott. Ahogy az Õ fénye kihunyt, az egész világ sötétségbe borult.

Tovább olvasom →

A bor és magyarázatai – a Peszách ünnepen

Risto Santala

A Midrás Rút-ban a bor összefügg az Ézsaiás 53-ban leírt szenvedésekkel. Ez vezet el bennünket a Szent Közösség (Úrvacsora, Eucharistia) lényegéhez. Az 1 Kor 11,25-26 a bor jelentését Jézus szavaival értelmezi: ”E pohár amaz új szövetség az én vérem által…mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg el nem jön.” Itt is ugyanaz az örök perspektíva fogalmazódik meg, mint a Midrás Rút-ban.

A Peszách liturgiája négy poharat tartalmaz. Mindegyik pohárnak megvan a maga neve, és a Széder különböző jellemzőit szimbolizálja. Tovább olvasom →

A tavaszi ünnepek üzenete 2. rész

3. Az elsõ zsengék ünnepe

    A kovásztalan kenyerek ünnepének másnapján, niszán 16. napján (III. Móz. 23, 11) – „a hét elsõ napján” – vasárnap (Mt. 28, 1) „…akkor vigyetek be aratásotok zsengéjébõl egy kévét a paphoz…” (III. Móz. 23, 10 – Kecskeméthy) „Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lõn azoknak, kik elaludtak.” (I. Kor. 15, 20 – Károli)A második Templom lerombolásáig az elsõ árpakéve bemutatása elmaradhatatlanul hozzátartozott az ünnephez. Erre a kovásztalan kenyerek ünnepének másnapján, tehát niszán hónap 16-án került sor. Izraelben elõször az árpa érett be a gabonafélék közül. Az elsõ árpatermésbõl, a termés zsengéjébõl arattak le egy ómert, azaz egy kévényit, és ezt vitték fel a Templomba, hogy bemutassák a mindenható Isten elõtt.
Ennek rendje pontosan le van írva a III. Móz. 23. fejezetében:
Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik: Midõn bementek az országba, melyet adok nektek és learatjátok aratását, akkor hozzátok az ómert, aratástok elsejét a paphoz. És õ lengesse az ómert az Örökkévaló színe elõtt, hogy elfogadtassék; az ünnep másnapján lengesse a pap.” (III. Móz. 23, 10-11 Hertz)
Tovább olvasom →

A tavaszi ünnepek üzenete 1.rész

Istennek fontos üzenete volt azzal a Messiás követõi számára, hogy a Tórában megadta az ünnepek idejét, rendjét. A hét tórabeli ünneppel egy menetrendet adott, ami Jesuában (Jézusban) teljesedett be, illetve fog beteljesedni. A tavaszi ünnepek olyan elõképek, amelyeket már betöltött a Messiás. Az õszi ünnepek beteljesedése még várat magára, az utolsó idõk végsõ mozzanatai fogják beteljesíteni õket.   Isten elõképeket adott az ünnepekben. Úgy, ahogy egy ember életében lehet egy látomás, „egy elõkép”, egy álom, ami akkor, amikor kapja, teljesen valószínûtlennek tûnik. Elképzelhetetlennek látszik, amikor megkapja, hogy szolgálni fog, gyógyítani vagy prédikálni, hogy nagy dolgokat bízott rá az Úr. De Isten végigviszi hosszú utakon, és évtizedek múlva elérkezik oda, amit a látomás, a prófécia megmutatott. Egyrészt kapott egy mennyei tervet, amihez az Örökkévaló utat és erõt adott. Másrészt kapott egy kapaszkodót, ahova neki el „kell” jutnia hite által, ha Isten akaratát teljesíteni akarja. A Messiás népének talán így akar a Mindenható mennyei tervet, és „fogódzót” adni az ünnepekben.

Tovább olvasom →

Hahn István: A Hanuka csodája

hanuka_hannistvancikkhezHa egészen személytelenül akarjuk megfogalmazni a chanukka jelentőségét, mondjunk el csak ennyit: egy kicsiny nép a maga ősi hagyományaiért, a maga hitének és életformájának szabadságáért harcba száll és győz a belső visszavonás és külső elnyomás aránytalan túlereje ellen.

Békés földművelők, jámbor papok, akiknek még fegyverük is alig-alig van és sem tudásuk, sem gyakorlatuk a hadvezetéshez, legyőzik a Nagy Sándor katonai iskolájában felnőtt tábornokokat, a hadviselés művészeit. Tovább olvasom →