PÉLE-MÉLE (16. rész) -Önéletírás-

Az önkéntes kísérleti alany, a kötelezõ katonai szolgálat.

Ki ne felejtsem részvételemet egy kísérletben, amikor még a Mikrobiológiai Intézetben dolgoztam. Felügyelõ tanáromnak az volt az elmélete, hogy a szúnyog nyálmirigye allergizál, ezért fejlõdik egyeseken a csípés helyén nagy bõrreakció. Ki is preparálta néhány szúnyog nyálmirigyét – s az így nyert anyagot önként jelentkezõknek akarta beadni. Én voltam az egyetlen jelentkezõ. Összesen kétszer oltottak be vele, s az eredmény: Nagy láz, fejfájás, elesettség s egy nagy pukli a szúrás helyén. Szóval bizonyítottam az elmélet helyességét, de a heves reakció arra utalt, hogy a beadott adag túl nagy volt! Otthon ápoltak és lehülyéztek, amiért jelentkeztem a kísérletre. Az egyetemi tanulmányok elvégzése után a mi évfolyamunkról a nőket is behívták három hónapra katonai kiképzésre. Tulajdonképpen nem bántak rosszul velünk: Így pl. panaszoltuk, hogy nem bírjuk a gulyás reggelit – másnapra kávé volt péksüteménnyel. Vagy elmondtuk a politikai tisztnek, hogy az egyik „tanár” tízszer vezényelte: felállni, leülni – mert nem tettük egyszerre. A tanár másnapra eltűnt.  De azért mi persze utáltuk az egészet. Amikor díszlépni tanítottak, a férfi kollégák körül álltak és harsányan nevettek. Erre a parancsnok kérte a honvédelmi minisztériumot: mentsék fel a nőket a díszlépés alól, mert kompromittálják a néphadsereget. Katonáéknál elméletet is tanultunk, ilyen volt a harcászat. Az órát egy egészen fiatal tiszt tartotta. Valamennyire tudott olvasni, úgy hogy az óra anyagát felnyögte egy füzetből. Kedves lányos arca volt, látszott rajta a zavarodottság, pláne a nők óráján. (Nem volt koedukáció!) Mi meg őszintén sajnáltuk őt, s igyekeztünk segíteni. Olvasta: „A stratégia abban áll…” – s fölnézett: „Ki tudja mi az a stratégia?” Döbbenten néztünk rá, majd egyikünk jelentkezett, s elmondta a lényeget. De a mi tanárunk ingatta a fejét: „Nem, elvtársnő, a stratégia azt jelenti: zseniális.” A kolléganő lábait összeszorítva leült. Mi meg sem pisszentünk. Óraközi szünetben aztán kiderült, hogy előttünk a férfi kollégákkal volt ugyanilyen órája. Ott meg azt olvasta fel: „Sztálin a zseniális stratéga…” „Elvtársak, tudja valaki, mi az a zseniális?” Varró Vince (a későbbi professzor) jelentkezett. „Tanár elvtárs, a zseniális azt jelenti, lángeszű.” Hát így lett a stratégából lángeszű!

Úgy egy év múlva mindegyikünket beutaltak egészségügyi felülvizsgálatra, s valami diagnózissal kiszuperáltak. Biztos megvolt rá az ok.

(Folytatása következik)