Egy valóban utolsó történet Nellikéről

Bevezetõ szavak:

Szeretett testvérünk, Sárika néni visszaemlékezése a Nellikérõl szóló hat kis történet befejezéseként. Ez úgy bukkant elõ, mint a búvó patak. Egy régi ének – amely Istenünk nemzedékeken átívelõ kegyelmérõl, hûségérõl, imameghallgatásáról tesz bizonyságot. Dicsõség Jézus Krisztusnak az Ő bűnt eltörlõ, érettünk kiontott drága véréért!

Visszaemlékezés

Nellikével egy helyen szálltunk le az autóbuszról, amikor jöttünk a gyülekezetből. Ott még egy kicsit beszélgettünk. Akkor mondta, hogy édesanyjától tanult egy régi éneket. Kértem, hogy félhangosan énekelje el. Rögtön felismertem, hiszen ezt az éneket édesanyám is énekelte. A dallama megmaradt, a teljes szöveg, azt hiszem hiányos, de nekem így is kedves. Sajnos olyan idős elődeim már nem élnek, akiktől a pontos szöveget megkérdezhetném:

Tégy fehérré, mint a hó

Tiszta fehérré, miként a hó!

Mossál meg engem, leszek fehér,

Miként a hó, miként a hó!

Soká nem ismertem szeretetedet,

Hogy te a bűnöst tisztává teszed,

Most látom csak, Te vagy az Üdvadó,

Mossál meg, tégy fehérré, mint a hó!

Tégy fehérré, mint a hó

Tiszta fehérré, miként a hó!

Mossál meg engem, leszek fehér,

Miként a hó, miként a hó!

2007. május 23.                 Balla Sári

Még egy utolsó történet Nellikéről

Nellike az első Messiáshívő fesztiválon a körcsarnokban fájó gerinccel.

– Nem tudok a helyemen maradni! – mondta, és a következő pillanatban már önfeledten ropta a körtáncot. Az óriás vetítő vásznán is látni lehetett nem éppen apró termetét, boldog mosolyát, és hogy rögtön felvette a tánc ritmusát.

Álmomban egyszer láttam Nellikét fodros-bodros hófehér ruhában, fiatalon, arcán a győztesek mosolyával.

[Beküldte: Lonni mama ]

Nellike történetei 3.

Margit néni egy drága, idős, baptista, pünkösdi nőtestvér volt, aki szeretett magas hangon énekelni, csodákról beszélni és törvényeskedni is. (Pl. A lelkipásztor fia jöhet-e kockás ingben a vasárnapi istentiszteletre?)

Egyszer odament Nellikéhez – aki nem vetette meg a kozmetikai ipar vívmányait; szája pirosítva, szeme feketével kihúzva, arcán púder – és kérdőre vonta:

– Nellikém, hát így teremtett téged a jó Isten, ezzel a vakolattal?

Nellike nem jött zavarba, rögtön válaszolt:

– Hát engem meztelenül teremtett, Margit néni, mégse úgy járok!

Nellike történetei 2.

– Hegek –

Nellike egyszer elmesélte, hogy miért hord még a legforróbb nyárban is harisnyát.

– A Pálma gumigyárban dolgoztam laboránsként. Szép, fiatal lány voltam. Nagyon megtetszettem egy fiatal mérnöknek – akihez én is vonzódtam – de aki, mint később kiderült, nős volt.

Engedve a sok kérésnek és saját vágyaimnak, beleegyeztem, hogy találkozni fogunk.

De Isten vigyázott rám, szemmel tartott – pedig még nem is ismertem őt.

A kísértés ama napján egy budapesti kórház intenzív osztályán kötöttem ki. Kora délután a laborban tömény salétromsav ömlött a lábamra.

– Hát ezért hordok én nyáron is harisnyát – és megmutatta lábszárán a hegek maradandó nyomait.

Nellike történetei 1.

– Hegek –

Nellike egyszer elmesélte, hogy miért hord még a legforróbb nyárban is harisnyát.
– A Pálma gumigyárban dolgoztam laboránsként. Szép, fiatal lány voltam. Nagyon megtetszettem egy fiatal mérnöknek – akihez én is vonzódtam – de aki, mint késõbb kiderült, nõs volt.
Engedve a sok kérésnek és saját vágyaimnak, beleegyeztem, hogy találkozni fogunk.
De Isten vigyázott rám, szemmel tartott – pedig még nem is ismertem Õt.
A kísértés ama napján egy budapesti kórház intenzív osztályán kötöttem ki. Kora délután a laborban tömény salétromsav ömlött a lábamra.
– Hát ezért hordok én nyáron is harisnyát – és megmutatta lábszárán a hegek maradandó nyomait. Ettől kezdve együtt jártunk gyülekezetbe.

Hitt az Úr Jézusban és bemerítkezett.

Betegeknek, orvosoknak, nővéreknek, szomszédoknak, gyerekeknek, utastársaknak boldogan hirdette az örömhírt. Derűs légkör vette körül, mindenkihez volt egy kedves szava, és szívesen megnyíltak előtte az emberek.

Idős, imádkozó édesanyja hálás volt érte Istennek és örült megtérésének.

Folytatás következik…