Zsidók és keresztények együtt imádkoztak Mária Magdolna városában ?

meno1A zsidó és a keresztény vallás alakulásáról, változásáról mesélnek azok a leletek, amelyeket a Mária Magdolna (Mária Magdaléna) városában feltárt kétezer éves zsinagógánál találtak izraeli régészek. A zsidó valláshoz köthető leleteket a Galileai-tenger partján fekvő Migdalnál folyó ásatások során találtak meg az izraeli szakemberek. A korábban Magdalaként ismert településen előkerült egy kőtábla, amelyen egy hétágú gyertya, azaz egy menóra látható, azonban maga az épület és a feltárt pénzérmék Jézus, illetve a kereszténység elterjedésének időszakából származnak.

A feltárást végző régészek szerint mindez azt jelenti, hogy volt olyan időszak, amikor a szent helyen a zsidók és keresztények egyszerre imádkozhattak. A további kutatásoktól azt remélik, hogy hamarosan megtudhatják, mikor és hogyan találkozott Jézus és szentként tisztelt követője, Mária Magdolna. Az Újtestamentumban és az újszövetségi apokrifekben is feltűnő nő személye körül sok vita van; a négy evangélium megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.

A migdali zsinagógát először 2009-ben tárták fel. Az időszámításunk szerinti első századi épület 11 méterszer 11 méter területű, színes freskók díszítette mennyezetét hat oszlop és a falak tartották. A század közepén renoválták, majd egy rövid időre 68 előtt, a zsidó felkelés idején elhagyták. Azonban a zsinagóga területén feltárt, az i.sz. 29-re datált érme egyben azt is jelzi, hogy Migdal a keresztények számára is nagy jelentőséggel bírt.

Migdal a Galileai-tenger északnyugati partján magasodó Arbel-hegy lábánál fekszik. Ez azonos az újszövetségi Magdalával, Mária Magdolna (nevének jelentése: Magdalából való Mária) városával. Az, hogy Jézus követője itt született, vagy itt élt, nem szól a Szentírás, a keresztény vallástörténészek szerint Mária Magdolna a Talmud által említett Magdala Nunayya városából származott, ahol Máté evangéliuma szerint Jézus is partot ért.

forrás: www.mult-kor.hu