Zsidók és keresztények együtt imádkoztak Mária Magdolna városában ?

meno1A zsidó és a keresztény vallás alakulásáról, változásáról mesélnek azok a leletek, amelyeket a Mária Magdolna (Mária Magdaléna) városában feltárt kétezer éves zsinagógánál találtak izraeli régészek. A zsidó valláshoz köthető leleteket a Galileai-tenger partján fekvő Migdalnál folyó ásatások során találtak meg az izraeli szakemberek. A korábban Magdalaként ismert településen előkerült egy kőtábla, amelyen egy hétágú gyertya, azaz egy menóra látható, azonban maga az épület és a feltárt pénzérmék Jézus, illetve a kereszténység elterjedésének időszakából származnak. Tovább olvasom →

Martonyi János: a holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma

martonyij__nos_parlamentA holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi konferencián szerdán az Országházban.

A magyar külügyi tárca vezetője a kétnapos rendezvényen tartott záróbeszédében azt hangoztatta: a magyar holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, az elkövetők és az áldozatok egyaránt magyarok voltak, számunkra ez a legnagyobb nemzeti trauma, amivel szembe kell nézni.

„Elfogadjuk a felelősséget” – tette hozzá Martonyi János, aki Navracsics Tibornak a konferencia előző napján tartott beszédével kapcsolatban megjegyezte, hogy a miniszterelnök-helyettes a magyar kormány, az ország és nemzet nevében beszélt. Tovább olvasom →

A magyar állam is felelős volt a holokausztért

A magyar állam is felelős volt a holokausztért – jelentett ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett budapesti konferencián kedden.

1990 után, amikor “hirtelen” beszélni lehetett Magyarországon a holokausztról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével – mondta Navracsics Tibor, felidézve, hogy az ő nemzedéke még azt tanulta az iskolában: nem a magyar állam, hanem “egy elkülönült emberfaj”, “a Horthy-fasiszták” voltak felelősek a holokausztért, a kommunisták győzelmével pedig Magyarország túltette magát ezen a fejezeten. Tovább olvasom →

Tisá BeÁv – a zsidóság legnagyobb gyásznapja

tisabeavMindenki, aki gyászol Jeruzsálemért, érdemesül, és látni fogja a vigasztalását…

A legjelentősebb zsidó gyásznap – ebben az évben 2013-ban, július 15-én hétfőn 20:37 órakor vette kezdetét és másnap kedd estéig (21:15 óráig) tart – teljes böjtnap, amikor nem eszünk és nem iszunk semmit, előző este napnyugtától másnap, a csillagok feljöveteléig, de utána sem eszünk húst, nem iszunk bort, nem ünneplünk másnap délig. Ennek az oka az, hogy a történelmi hagyomány szerint a Templom egész éjszaka és másnap, áv hónap 10-én is még jó ideig égett.

A hagyomány szerint e nap mindig is szerencsétlen nap volt az idők folyamán, sok tragikus esemény történt áv hónap kilencedikén. Tovább olvasom →

Tutajosok c. film 25. évfordulójára

tutajosokDíszvetítéssel ünneplik Elek Judit Tutajosok című filmjének 25. évfordulóját az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedden este, a film előtt a rendező dedikálja a 84. Ünnepi Könyvhétre a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent, Tutajosok című könyvét.

A film az 1882-ben a tiszaeszlári zsidókat rituális gyilkosság elkövetésével vádoló per igaz történetét mutatja be. Elek Judit  szerint a Tutajosok révén “végre (…) filmen is igazságot szolgáltathatunk az ártatlanul meghurcoltaknak” A perben a zsidók védelmét ellátó Eötvös Károly visszaemlékezéseinek ezt a címet adta: “A Nagy Per – mely ezer éve folyik és még sincs vége.”Az Uránia a díszbemutató után műsorra is tűzi az alkotást.
Tovább olvasom →

Hetvenöt éve történt: hatályba lépett az első zsidóellenes törvény

elsőzsidótörvény_13_05_29_1Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidóellenes törvény, amellyel kezdetét vette a magyarországi zsidóság teljes jogfosztása.
A magyarországi zsidóság 19. század közepétől kibontakozó polgári és politikai emancipációja az 1867-es kiegyezés után emelkedett törvényerőre. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter által 1867 decemberében beterjesztett emancipációs törvény (az 1867. évi XVIII. törvénycikk) kimondta: “az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosultak”. Az állam a zsidó vallást bevett felekezetnek, a zsidókat pedig izraelita vallású magyar állampolgároknak ismerte el.

Tovább olvasom →