ELFELEDETT SOPRONIAK kiállítás

ES_meghivóFejezetek a soproni zsidóság történetéből.

A Holokauszt 70. évfordulója alkalmából a Soproni Zsidó Hitközség és a Soproni Magyar-Izraeli Baráti Kör szeretettel meghívja Önt az Elfeledett soproniak című kiállításra, ahol a ma élő emberek találkozása valósulhat meg – ha csak fényképek,dokumentumok segítségével is – az 1944 előtti soproni zsidó közösséggel

A kiállítás megnyitójának időpontja: 2014. május 29., csütörtök 17:00 óra

Helyszíne: Sopron, Új utca 11. (Új-zsinagóga)

ELFELEDETT SOPRONIAK_meghívó

 

Menetelés az Életért magyarországi programsorozata

menetelés2014. április 22. és 27. között olyan német keresztény fiatalokhoz csatlakozunk, akik nagyszülei között a náci népirtások elkövetői vannak, és felelősséggel emlékezve a múltban elkövetett bűnökre, megkövetéssel járjuk be az 1944-es halál-menet útvonalát, az egykori bécsi országutat.

Hisszük, hogy csak akkor tehetjük a halál útját az élet és gyógyulás útjává, ha – a német példát követve – mi is végiggondoljuk falvaink, városaink, egyházaink, parlamentünk, felmenőink szerepét az elhurcoltak tragédiájában.

Voltak közöttünk hősök, mint Éliás József, Sztehló Gábor, Salkaházi Sára, Márton Áron és számos más ragyogó ember, akik tetteikkel igazolták: megértették a Szentírás szeretet parancsát. Tovább olvasom →

Zsidók a magyar sportban – Az athéni olimpiától Auschwitzig

Olympic flag400A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. Ekkortól azonban kettős folyamat indult el: a szabadidő ilyen eltöltése tömeges kedvteléssé, a korábban amatőr sport pedig profivá vált. Megjelentek az első sztárklubok és a nemzeti hősnek számító versenysportolók. Sokan közülük zsidók voltak.

Aranyemberek

Az első öt újkori olimpiáról a magyar versenyzők 11 aranyérmet hoztak el. Ebből ötöt zsidó sportolók szereztek. Zsidó volt első olimpiai bajnokunk is. 1896-ban, Athénben a mindössze tizennyolc éves Hajós Alfréd mindjárt két úszószámot is megnyert Magyarországnak. Hajós sokoldalú sporttehetségére jellemző, hogy később válogatott labdarúgó, majd pedig a nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya lett. Építészként is jelentőset alkotott: nevéhez fűződik például a margitszigeti Sportuszoda, vagy a debreceni Aranybika szálló. Tovább olvasom →

Ferenc pápa kész elővenni a titkos iratokat, amelyekből kiderülhet XII. Pius felelőssége

XII_pius_p__paMielőtt döntene arról, hogy szentté nyilvánítja XII. Pius pápát, megvizsgálja az egykori egyházfő II. Világháború alatti tevékenységről szóló titkos iratokat Ferenc pápa – írta a Sunday Times. A lap Ferenc pápa közeli barátjára, Abraham Skorka argentin főrabbira hivatkozik.
XII. Pius a katolikus egyház feje volt 1939 és az 1958-as halála között. Korábban ő volt a felelőse azoknak a szerződéseknek, amelyeket különböző országokkal kötött a Vatikán – köztük a náci Németországgal kötött Reichskonkordatot is ő hozta össze. Ezt a Hitlerrel kötött szerződést máig hevesen vitatják, mint ahogy azt is, hogy miért nem emelt szót a zsidók kiirtásával szemben a világháború alatt. XII. Pius a szentté avatáshoz szükséges négy állomásból kettőn már átesett. Tovább olvasom →

Pesti Napló 1938. május 5. – magyar közéleti személyek deklarációja

bkA magyar irodalom, tudomány és művészet művelőinek egy csoportja az állampolgári jogegyenlőség elvének védelmében a következő deklarációval fordul a magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból. Tovább olvasom →

„Egy dicső nemzetkép érdekében” – Randolph L. Braham történész, holokausztkutató

Öt évtizedes munkássága elismeréseként Randolph L. Braham október közepén a budapesti Holokauszt Emlékközpontban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és felavatta a róla elnevezett Tékát és Információs Központot. A magyarországi holokauszt legismertebb kutatója exkluzív interjút adott a Narancsnak.

sztojay döme

Magyar Narancs: Előadásai során éppúgy, mint a tanulmányaiban visszatérően a magyar történeti emlékezet és a holokauszttal való szembenézés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Miért?

Randolph L. Braham: Magyarország más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan elmulasztotta vállalni annak a felelősségét, ami zsidó közösségeivel történt 1944-ben. Ehelyett csak arra történtek próbálkozások, hogy minden felelősséget a német nácikra, illetve a Szálasi-korszak magyar nyilasaira hárítsanak. Ez persze nem változtat a tényen, hogy a magyarországi zsidók elhurcolására és megsemmisítésére 1944 márciusa és júliusa között – Horthy Miklós kormányzása és a Sztójay-kormány alatt – került sor. Nagyon sok magyar a szíve mélyén sajnálja és szégyelli, ami történt. Többségük – egy dicső, tisztességes és becsületes nemzetkép megőrzése érdekében – mégis szükségét érzi, hogy bagatellizálja Horthy szerepét, és felmentse őt a felelőssége alól. A magyaroknak igenis nyíltan és őszintén szembesíteniük kell magukat saját történelmükkel.

Tovább olvasom →