Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 2.rész

Más hasonló messiási ünnepi vacsorák a régi forrásokban

A Holt tengeri tekercsek új jelentőséget adnak az Újszövetségről való tárgyalásoknak. Sok közös elem van a Midrás Rút-ban leírt messiási bankett és az újszövetségi eucharistia között, valamint a Qumran közösség messiási bankettje között. Az esszénusok szokásuk szerint először a kenyeret áldották meg és ezek után a bort. Ez történik az eucharistia során is. Az esszénusok a „lehem ve’tirosh” elgondolást követték, ahol a „tirosh” szó a friss, fiatal szőlő levére utalt, amelyet még nem erjesztettek meg”.
Az esszénus közösség messiási vacsorájának legjobb leírását az „Izrael számára adott karta az utolsó időkre” című dokumentum tartalmazza. Az esszénusok szent közösségi vacsorája Izrael Messiásának eljöveteléhez kötődött, és hasonlítható a korai keresztény agapé vagy szeretet vendégség gyakorlatához. Megjelenik itt a „jachad’, vagyis egység, közösség szó is, ugyanúgy mint az angol „Holy Communion” szóban találunk (Szent Közösség), melyet az Úrvacsora, vagy Eucharistia szavakkal fordítunk. Bár az esszénusok vacsorája alapvetően eszkatologikus volt, ne beszélt az eljövendő világ reménységéről, ahogyan ezt a Midrás Rút szövege teszi.

Tovább olvasom →

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 1.rész

A svájci Dr. Friso Melzer egyszer Báselben bölcs és bátorító szavakkal fordult hozzám, amikor a német nyelvtudásom bizonytalanságát felfedtem előtte. “Je klarer der Geist eines Menschen, desto schlichter ist seine Sprache”- válaszolta, – vagyis: minél tisztább egy ember szelleme, annál egyszerűbben beszél.” Az a legfontosabb, hogy jelentőség teli és fontos gondolatokat fogalmazzunk meg. Az angol és német nyelvekhez fűződő kapcsolatom körülbelül olyan, mint ahogyan a feleségemhez viszonyulok: szeretem őt, de nem uralom őt. A mai napig is, ötvenhárom év boldog házasság után, őszintén, szeretettel és diplomatikusan közli a gyakorlati teológiára vonatkozó észrevételeit, és korrekcióit.
Ugyanígy, amikor a zsidó gondolkodással és a Midrás irodalommal foglalkozunk, nem segíti tudományos gondolkodásunkat, ha túlságosan elvontak vagyunk. A zsidó irodalom leggyönyörűbb ékkövei a Midrás irodalomban találhatók.

Tovább olvasom →

David H. Stern: Gyöngyszemek

Összefogás a Zsidó Újszövetség és Kommentár magyar nyelvre történő lefordításáért és kiadásáért.

Amennyiben az Örökkévaló felindít Téged, hogy a megvalósításában bármilyen részt vállalj ( böjt,ima, anyagi hozzájárulás), kérjük támogass bennünket!

Anyagi felajánlásodat a Segítség az élethez Alapítvány 12010611-01057394-00100000 számú Raiffeisen Banknál vezetett számlaszámára küldheted el ( kérjük, a közlemény rovatban tüntesd fel: “JNT”)!

David H. Stern: Gyöngyszemek a Jochanan (János) szerinti evangéliumból…

A Jewish New Testament című Újszövetség fordítása azzal a céllal készült, hogy nyelvi eszközök segítségével helyreállítsa az újszövetségi írások zsidó kulturális és vallási kontextusát. Ez a fordítás egyenlőre csak német és angol nyelven olvasható. A szerző engedélyével ízelítőül néhány részletet választottunk János Evangéliumából,
és a szerző által az Újszövetség ezen fordításához készült kommentárból, amelyek rávilágítanak a Tanach (Ószövetség) és az Újszövetség kulturális és tartalmi összefüggéseire és segítenek abban, hogy – mind zsidók, mind keresztények – felismerjük közös gyökereinket, nemcsak az Írásokban, hanem a két közösség által ma is gyakorolt szertartásokban, ünnepekben.A kereszténység és zsidóság kapcsolatában gyakran felmerülő érv, hogy maguk az újszövetségi írások “vádolhatók” zsidó- ellenességgel. Különös gyakorisággal hangzik ez el János evangéliumát illetően.

Tovább olvasom →

A troászi esti összejövetel rejtélye

Kedves Olvasók!

Izgalmas „utazásra” hív minket Risto Santala a finn lutheránus  tudós theológus, aki a Szent Írások mélységeit kutatja. Hosszú éveket  élt Izráelben és tanulmányozta az ősi forrásokat. A  Pál apostol – Saul rabbi: az ember és a tanító a zsidó iratok fényében című könyvében tárja fel  számunkra a troászi esti összejövetel rejtélyét.

részlet a könyvből:

Ennek az összejövetelnek a leírása így kezdődik: ” A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret…“. Az eredeti görög szövegben ez áll: “en de té mia tón szabbatón“, vagyis, a “sabbat elsején“. Ezt általában vasárnapnak szokták értelmezni, és amikor a gyülekezet ebben a különös éjszakai órában az Úr vacsoráját ünnepelte. A zsidók a napokat azonban napnyugtától napnyugtáig számolják. Az ősi keleti egyházak által használt szíriai Pesita az étkezést “eucharisztiának” nevezi, és hogy erre “b’jámmá d’chád b’sábbá” került sor, vagyis sabbatra következő napon, vagy – ha másképpen értelmezzük – a hét első napján. Franz Delitzsch  héber fordítása  szerint: “beechád básábbát“, amely szó szerinti jelentése: “az első napon a Sabbat  alatt“.

Miért jelenik meg a sabbat szó az eredeti görög szövegben és a szír változatban is? Lukács azt is írhatta volna, hogy a “hét első napján“, vagy a “hét első napjának estéjén“, ha valóban vasárnapról lett volna szó. Akkor szövege a héber “be jom ha rison” kifejezésnek felelt volna meg. Tovább olvasom →

Derek Prince: Izrael helyreállítása – tanítói levelek

Kedves Barátom!

2000 szeptemberében határoztam el, hogy újra Izraelbe költözöm, és azóta életem legnagyobb fizikai kihívásaival kerültem szembe. E két tény nem független egymástól, hidd el nekem! Amikor lépéseket teszel, hogy valamit tegyél az Úrért Izraelben, nagyon nagy ellenállásokban ütközöl. Többféle betegségem volt, mint amit megszámlálhatnék, rák, sokízületi gyulladás és kétoldali tüdőgyulladás. De Isten kegyelméből jó előmenetelt tapasztaltam.
Nem szándékozom dicsekedni, amikor azt mondom, nem zavar az országban uralkodó krízis. Szinte alig voltam úgy Izraelben, hogy ne lett volna krízis helyzet.

Tovább olvasom →

Dr. Daniel Juster: A visszavonhatatlan elhívás 4. rész

Részletek a hamarosan megjelenő könyvből:

3. fejezet:Izráel elhívása a mózesi szövetségben

Szukkot (Sátrak)

A Szukkot ünnepe jelzi az év utolsó aratását. Ez az esztendő végső és legnagyobb ünnepe, amely szintén a hetedik hónapban, a telihold megjelenésével kezdődik, amely a legragyogóbb esti fényt etrog1.jpgbiztosítja a közösségi ünnepek számára. Az aratóünnep csak Izrael éghajlati viszonyai között nyeri el teljes értelmét. Ez arra mutat, miként kötődik a bibliai naptár egy bizonyos néphez, egy meghatározott földön. Ezen ünnepek ciklikus ismétlődése miatt még a zsidó nép szétszóratásban élő tagjaiban is elevenen él Izrael földje.
A Szukkot fontos, az Isten Királyságához fűződő kapcsolata, a föld minden nemzetéért szóló felajánlások és a Mózes negyedik könyvében leírtak szerint feláldozott hetven bika miatt. További példa ez Izrael közbenjárói szolgálatára, és föld nemzeteinek érdekében kifejtett tevékenységére.

Tovább olvasom →