Skip to content

Dobner Győző: A messiáshívő zsidó mozgalom és az evangéliumi keresztyénség 2.rész

sael4A mozgalom az amerikai kontinensen és Izraelben bontakozott ki a legerőteljesebben. Martin Chernoff baptista gyülekezeti háttérből származó zsidó missziós vezető egy látomása által vezettetve a mozgalmat a messiási judaizmus irányába terelte, elszakadva a héber keresztyén látástól. Moishe Rosen elindította  a  „Jews  for  Jesus”  mozgalmat.  (Kb.  egy  éve Magyarországon is megjelentek aktivistái.) 1975-ben  a  Héber  Keresztyén  Szövetség  „Amerikai Messiási Zsidók Szövetségére” változtatta a nevét (Alliance of Messianic Jews of America). A  messiási  mozgalomhoz  tartozók  létszámáról  csak megközelítően  pontos  adataink  vannak.  Az  egész  amerikai kontinensen 3-500 gyülekezet létezését véljük.

Tovább olvasom

Dobner Győző: A messiáshívő zsidó mozgalom és az evangéliumi keresztyénség 1.rész

yesuahA  mozgalmak  nem  előtörténet  nélküliek.  Sok  közülük hosszú  ideig  érlelődik,  majd  megjelenési  formát  keresve  és találva  tör  ki  az  ismeretlenségből. Természetesen  vannak olyan próbálkozások, amelyek sohasem válnak mozgalommá, egy  idő  után  elhalványulnak,  jelentéktelenné  silányulnak. Vannak mozgalmak, amelyek a történelem korábbi szakaszában rendkívül jelentősek voltak, majd szinte teljesen eltűntek az évszázadok viharaiban, azután váratlanul újra megjelenve nyúlnak vissza gazdag örökségük feltárásához. Ilyen  a  messiási  zsidó  mozgalom.  Zsidók  mozgalma, akik  elfogadták  a  názáreti  Jézust  mint  Izrael  és  a  világ Messiását.  Vallják,  ő  Isten  egyszülött  Fia,  akit  héber  nevén Jesuának hívnak. E hitvallásuk mellett sem kívánnak keresztyén vagy keresztény közösségek egyikéhez sem csatlakozni. Helyzetüket az első századi Jézusban hívő zsidók státuszához  hasonlónak  tekintik,  akik  Izrael  népéhez  tartoztak valós identitással.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a Bevezetésből

„Az igazat, a színtiszta igazat és csakis az igazat.” Az evangélium valóban az igazság, a színtiszta igazság. Az evangélium, amelyet a keresztyénség hirdet: Isten kegyelmének örömhíre az egyénhez, amelyet oly tökéletesen foglal össze a Római levél első nyolc fejezete és azok a kis traktátusok, amelyek „Négy (vagy Öt) szellemi törvény” címen summázzák az evangélium üzenetét. Ám mégsem a teljes igazság. A teljes igazság megköveteli, hogy helyreállítsuk az evangélium zsidóságát.Ennek a kis könyvnek egyetlen egyszerű üzenete van, mégpedig az, hogy ha a keresztyénség nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az evangélium zsidóságát helyreállítsa, akkor az evangélium egyik kulcsfontosságú összetevője hiányzik belőle. Ennek következtében pedig nem képes betölteni a „nagy küldetés” parancsát, a zsidó nép pedig nem képes a népek helyes értelemben vett világosságává válni. Nem kísérelem meg meghatározni, mit is jelent valaminek a zsidó mivolta.

Tovább olvasom

David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 2. fejezetből

Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás

Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az első évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az első hívők buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelő odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az első évszázadi testvérek életének olyan külső vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?

Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket ők elfogadtak, ám a későbbi korok követői ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?

Tovább olvasom
Back To Top