Dr. Dan Juster: Egy megújított teológia az Egyháznak, vagy Izraelnek és az Egyháznak 2. rész

Azok, akik hûségesek voltak, megõrízték a nemzetet, hiszen Ábrahámnak olyan igazsága volt a közbenjárásában, hogy ha 50, 40, 30, de legalább 10 hûséges lett volna, meg tudta volna menteni Szodomát és Gomorrát. De Isten 10-et sem talált. De a megmenekült maradék az az igaz csoport a nemzeten belül, akik megõrzik a nemzetet. Ez nagyon gyakori a rabbinikus tanításokban, hogy van egy csoport – egy nagyon igaz nép – a zsidó nép minden nemzedékében, akikre való tekintettel Izrael és a nemzetek megmaradnak, és így Isten nem pusztítja el az egész világot. Így Sha’ul/Pál úgy érvel, hogy Izraelnek a megmenekült maradéka bizonyítéka annak, hogy a zsidó nemzetet Isten még mindig elfogadja és az egész nemzet még mindig kiválasztott.

Izrael részben való megkeményítésének célja:

A Róma 11,25-28. fejezetében azt mondja Sha’ul/Pál: Ezért testvéreim azt akarom, hogy megértsétek ezt az igazságot, amelyet Isten elõzõleg elrejtett, de most feltárt, így nem tartjátok többnek magatokat, mint amilyenek valójában vagytok. Vagyis, hogy Israel csak bizonyos fokig keményíttetett meg
A legtöbb ember nem látja ennek az igének az összefüggéseit. Ha Izrael részben megkeményedett, akkor Izrael részben meg is világosodott. Tehát van Izraelnek egy másik része, amely megvilágosodott és „lágyszívûvé lett”! És õk még mindig Izrael része, még mindig részei a zsidó népnek. Tartjátok többre … bizonyos fokig keményíttetett meg, amíg a pogány világ be nem lép a maga teljességébe és ez az útja, hogy az egész Izrael megmeneküljön. Amint a Tanakh/Ószövetség mondja: Eljön Tziyon-ból a Szabadító; elveszi az istentelenséget Ya’akov-tól és ez lesz az én szövetségem velük, … amikor elveszem bûneiket. Yechezk’el/Ezékiel 36

A zsidó nép vissza fog térni a Földre és õk belépnek az újszövetség teljességébe, és meg fogják mutatni Isten dicsõségét mindörökre. Hisszük, hogy az Yechezk’el/Ezékiel 36. kezdetén élünk.
Az Örömhírre való tekintettel gyûlöletesek a ti kedvetekért.De mivel kiválasztottak, ezért szeretettek az õsatyák miatt, hiszen Isten ajándékai és az elhívása (zsidó nép felé) visszavonhatatlanok Róm. 11,28. Isten soha nem vonta vissza a zsidó nép kiválasztottságát – Isten soha – az Õ egysége miatt – nem vonja vissza az ígéreteit, soha nem vonja vissza a szeretetét, soha nem vonja vissza a zsidó nép kiválasztottságát még akkor sem, ha õk ellenségei lehetnek az Örömhírnek. Ez egy csodálatos, valóban tiszta megerõsítés, és ti csodálkoztok, hogy az Egyház hogyan hibázhatta el?! Õk félreértették, mivel Jeruzsálem lerombolása olyan nagy volt, hogy nem tudták elhinni, hogy Isten valóban ezt akarta. Ez volt a kiindulási alap a 2. században. (Joshephusnál olvashatsz errõl). Ez befolyásolta az egyházatyák által formált teológiát. De a zsidó nép még mindig kiválasztott, és mi nem tudjuk az Egyház teológiáját építeni csak akkor, ha szilárdan és egészen továbbá mindenféle változtatás nélkül elkötelezzük magunkat a zsidó nép kiválasztottságának abszolút igazsága mellett.

A második dolog, amit már láttunk a fenti szövegekben – és ezért nem kell újra átnéznünk õket – az, hogy a zsidó hívõk Yeshuában/Jézusban még mindig részei népüknek. A zsidó hívõk Yeshuában/Jézusban még mindig részei Izraelnek – még mindig részei népünknek. Mi nem távoztunk el és lettünk valami mássá. Igen, történelmileg az Egyház nyomásai miatt rá voltunk kényszerítve, hogy elmenjünk, és valami mássá váljunk. Tudjátok, minden zsidó személyt teljesen egyértelmûen megtanítottak arra, hogy miért ne higgyen Yeshuában/Jézusban és ennek oka elsõdlegesen nem teológiai jellegû. Ám amikor ti sokkal képzettebbek vagytok, eljuttok a teológiai okokhoz, viszont van négy olyan ok, amiért mi zsidók nem hihetünk Yeshuában/Jézusban:

elsõ: a keresztes hadjáratok,
második: az inkvizíció,
harmadik: a pogromok
negyedik: a holokauszt.

A legfõbb indok a holokauszt, mivel keresztények tették velünk – de mi természetesen megkérdõjelezzük a kereszténységük fokát! Tudjuk, hogy a nácik fejlõdéstanilag naturalisták voltak, akik gyûlölték a kereszténységet, mert a kereszténység azt tanította, hogy gondozni és óvni kell a szegényt és a beteget, akikrõl a nácik azt gondolták, hogy jó alanyai annak, hogy tönkretegyék õket. Azonban a zsidó mentalitásban Hitler jeleníti meg a kereszténység legmagasabb fokát. Tudatában vagytok ti ennek? Úgy értem, hogy mennyire mélyen gyökerezik ez!

Milyen érvek húzódnak meg az inkvizíció mögött?

Tehát ezeket ismerjük: keresztes háborúk, inkvizíció, az antiszemitizmus 19. századi kirobbanása Kelet-Európában, és a holokauszt. Egyike az inkvizícióval kapcsolatos érdekes dolgoknak, hogy azok akiket máglyán megégettek, olyan Yeshuában/Jézusban hívõ zsidók voltak, akik továbbra is folytatták a zsidó életüket. Azoknak a zsidóknak akik nem hittek Yeshuában/Jézusban, számûzetés volt az osztályrészük. Õket kiutasították Spanyolországból. De az inkvizíció minden esetben azokat tekintette célpontnak és égette meg máglyán, akik zsidóként megvallották, hogy hisznek Yeshuában/Jézusban, és folytatták a judaizmus gyakorlását. Ez egy érdekes tény, amit általában nem hallhattok. Vajon õszinte hitvallók voltak-e, vagy pusztán egy nép, akiket az üldözés miatt belekényszerítettek ebbe? Valószínûleg nagyrészt az utóbbi, bár lehettek közöttük õszinte hitvallók is. Ezért nagyon érdekes dolog ez. Az Egyház, amely kézben tartotta a szálakat az állami felekezeteken és a kormányzatokon keresztül, amelyek vallásilag elkötelezettek voltak az államvallás felé, üldözött bárkit aki azt mondta, hogy hisz Yeshuában/Jézusban és zsidó életet akar élni. Ez nem volt választható, illetve megengedett az egyháztörténelem legnagyobb részében. Tisztában vagytok ezzel? Az a tény, hogy zsidó életet élsz és új követõje vagy Yeshuának/Jézusnak, egy csodálatos új fordulat de nem kell, hogy meglepõdjünk rajta, mivel Yeshua/Jézus tanítványai ilyen azonossággal és élettel rendelkeztek. Õk folytatták a zsidó életmódot.
Az ApCsel. 18,18-ban olvassuk, hogy Sha’ul/Pál levágta a haját, mert názír fogadalma volt. Most semmivel több „mózesit” nem tudtok tenni, mint a názír fogadalom. Õ nem volt rákényszerítve arra, hogy názír fogadalmat tegyen, õ nem gondolta, hogy természetellenes názír fogadalmat tenni – õ csak megtette. Végére jutott ennek a fogadalomnak, és azt tette, ami elvárható volt, levágta a haját. Ezután felment a Templomba és bemutatta az áldozatot. Amikor Jeruzsálem felé tartott, Ya’akov az ApCsel. 21,23-24-ben azt mondja Sha’ullal/Pállal kapcsolatban, hogy az áldozatában teljesítse názír fogadalmát, kövessen 4 másik embert, akinek názír fogadalma volt. Van nálunk négy férfi, akiknek fogadalmuk van. Vidd õket magaddal és végezd el velük a tisztulási szertartást és fizesd ki a költségeiket a fejük megborotválásával kapcsolatban. Így mindenki megtudja majd, hogy semmi nem igaz azokból a szóbeszédekbõl, amelyeket rólad hallottak; sõt, ellenkezõleg, te magad is az egyenes úton jársz, és megtartod a Torah-t. Más fordításokban így szól: Te magad is a helyes úton jársz.

És Ya’akov, Yeshua/Jézus testvére azt mondja a zsidó hívõknek, hogy járjanak a helyes úton, éljenek a Torah szerint. Azzal, hogy Sha’ul/Pál felviszi ezeket a srácokat a Templomba, bemutatja, hogy õ is a Torah-nak való engedelmességben él és nincs vita. Úgy gondolom, hogy néhány tudósnak nagy küzdelme van ezzel. Õk azt mondják: Ó, õ megalkudott itt, veszélyeztette az evangélium szabadságát! Az õ etnikumának nyomása alatt megadta magát! Ez teljesen hamis. Az ApCsel. 18. fejezetében tett egy fogadalmat. A Róma 11. kijelentése szerint Sha’ul/Pál zsidó életet élt. A zsidók, akik hitre jutnak Yeshuában/Jézusban, még mindig részei népüknek.
Van még egy furcsa dolog, ami a pogányokkal történik. Az elsõ században volt egy bizonyos értelmezése az utolsó napoknak, amit eszkatalógiának nevezünk melynek az volt az alapgondolata, hogy a zsidók teljesen elkötelezik magukat Isten felé, egy nagyon igaz elkötelezettséggel. Amikor Izrael eljut erre az elkötelezettségi szintre – elhagyván a Torah-t – tiszta szívvel, eljön a Messiás, megszabadítja Izraelt minden ellenségétõl, és az utolsó napok háborúiban olyan nagy lesz a szabadulás, hogy minden nemzet látja majd az igazságot, és a népek Isten ismeretére jutnak. Ez nem volt újdonság. Izrael Isten papságaként töltené be a katalizátor szerepét, hogy a népek Isten megismerésére jussanak, és akkor belépnénk a csodálatos Messiási korba – az olam haba/jövendõ világ – amelyben Izrael és a nemzetek egyek lennének a Messiás uralma alatt, de Izrael lenne a papság minden nemzet számára. Ez zsidó teológia.

Zsidók voltak az elsõ keresztények

Az az elgondolás, hogy a pogányok jelentõs számban Yeshua/Jézus és Isten ismeretére jutnának (bár voltak prozeliták addig is), nem volt része a zsidó teológiának. Ezért Yeshua/Jézus tanításainak ellenére is nagyon nehéz volt az Õ apostolainak, tanítványainak és Izrael új messiási zsidó vezetõinek, hogy a pogányok felé szolgáljanak (elfogadni egy pogányok felé való szolgálatot). Feltetted-e magadnak valaha ezeket a kérdéseket? Miért, amikor olvasod az ApCsel. 1,2,3,4, fejezetét, az nem egy pogány misszió? Látjuk ezt a Sha’ul/Pál nevû férfit, aki tanítványa volt I. Gamlielnek – Gamlielnek a nagy és hatalmas tanítványa -, ahogy a Yeshuában való zsidó hívõket üldözi, mert a Yeshuában/Jézusban hívõ zsidók olyan dolgokat tanítottak, amit a benne nem hívõ zsidók kifejezetten utáltak. Ez az volt, hogy a Messiást, Izrael Királyát megfeszítették és megszégyenítették, ez rombolta a megbecsülés kérdését. Ezt bizarrnak, rossz hírt keltõnek, és borzalmasnak találták. Úgy értelmezték, hogy a Messiás kereszthalálával halálra adatott az egész becsület – szégyen rendszer, amely különösen hagyományos társadalmakban a világot mûködtette.

Láthatjuk ezt az iszlám társadalomban. Nos, Sha’ul/Pál elindult, hogy üldözze a zsidó hívõket. Úton volt Dammesek / Damaszkusz felé, hogy visszavigye õket Yerushalayimba/Jeruzsálembe, és ott megkorbácsolja, továbbá börtönbe vesse õket. És miközben ezeket mûvelte, vakító fényt látott a Mennybõl, földre esett annak ereje alatt és látta Yeshuát/Jézust és ezt mondta: Ki vagy Uram? És Õ ezt mondta: Én vagyok Yeshua/Jézus, akit te üldözöl. És õ felfogta: valóban tévedtem!
…..folytatás következik