David H. Stern:Az evangélium zsidóságának helyreállítása – Részletek a 2. fejezetből

Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás

Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az első évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az első hívők buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelő odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az első évszázadi testvérek életének olyan külső vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?

Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket ők elfogadtak, ám a későbbi korok követői ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?
Tovább olvasom →

Dr. Dan Juster: Pogány eredetűek a keresztény ünnepek?

A hitük gyökereinek helyreállítására törekvő keresztények gyakran tesznek olyan kijelentést, hogy az Egyház nem a megfelelő időpontokban tartja meg ünnepeit. Ezzel valójában azt mondják, hogy az Egyházi ünnepek pogány eredetűek. Ezért felhívást intéznek az “Örökkévaló ünnepeihez” való visszatérésre (3Móz. 23). Én úgy látom, hogy a messiáshívő zsidók nem hangoztatják ezt annyira, mint a gyülekezeteikhez csatlakozó keresztények, akik üzenete úgy szól, hogy a legtöbb keresztény megbékélt a paganizmussal (pogánysággal)! A paganizmus miatt a Húsvétot és a Pünkösdöt téves időpontokban ünneplik, és a Karácsony is teljesen a pogány vallásokban gyökerezik. Ez az állítás annyi megosztást hoz, hogy bölcsen tesszük, ha utánajárunk, tényleg van-e bizonyíték ennek alátámasztására. Tovább olvasom →

Aktív Európai Emlékezet előadásai – videó

 2012. március 3.

Megnyitó

Magyarország útja a holokausztig – történeti áttekintés – Ungváry Krisztián történész

A könnyhullatás kútja  – Rick Wienecke (Izraelben élő keresztény szobrász alkotása a keresztre feszítés és a holokauszt dialógusáról)

Mi történt már és mit tehetünk? Kérdésfelvetések a kiengesztelődés útján – Dr.Tatai István (református lelkész)

2012. március 4.

Német keresztények útja a bűnbánatig és a kiengesztelődésig – Joela Krüger nővér: (A darmstadti Mária nővériség vezetője)

forrás: messiasizsido.hu

 

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 2.rész

Más hasonló messiási ünnepi vacsorák a régi forrásokban

A Holt tengeri tekercsek új jelentőséget adnak az Újszövetségről való tárgyalásoknak. Sok közös elem van a Midrás Rút-ban leírt messiási bankett és az újszövetségi eucharistia között, valamint a Qumran közösség messiási bankettje között. Az esszénusok szokásuk szerint először a kenyeret áldották meg és ezek után a bort. Ez történik az eucharistia során is. Az esszénusok a „lehem ve’tirosh” elgondolást követték, ahol a „tirosh” szó a friss, fiatal szőlő levére utalt, amelyet még nem erjesztettek meg”.
Az esszénus közösség messiási vacsorájának legjobb leírását az „Izrael számára adott karta az utolsó időkre” című dokumentum tartalmazza. Az esszénusok szent közösségi vacsorája Izrael Messiásának eljöveteléhez kötődött, és hasonlítható a korai keresztény agapé vagy szeretet vendégség gyakorlatához. Megjelenik itt a „jachad’, vagyis egység, közösség szó is, ugyanúgy mint az angol „Holy Communion” szóban találunk (Szent Közösség), melyet az Úrvacsora, vagy Eucharistia szavakkal fordítunk. Bár az esszénusok vacsorája alapvetően eszkatologikus volt, ne beszélt az eljövendő világ reménységéről, ahogyan ezt a Midrás Rút szövege teszi.

Tovább olvasom →

Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 1.rész

A svájci Dr. Friso Melzer egyszer Báselben bölcs és bátorító szavakkal fordult hozzám, amikor a német nyelvtudásom bizonytalanságát felfedtem előtte. “Je klarer der Geist eines Menschen, desto schlichter ist seine Sprache”- válaszolta, – vagyis: minél tisztább egy ember szelleme, annál egyszerűbben beszél.” Az a legfontosabb, hogy jelentőség teli és fontos gondolatokat fogalmazzunk meg. Az angol és német nyelvekhez fűződő kapcsolatom körülbelül olyan, mint ahogyan a feleségemhez viszonyulok: szeretem őt, de nem uralom őt. A mai napig is, ötvenhárom év boldog házasság után, őszintén, szeretettel és diplomatikusan közli a gyakorlati teológiára vonatkozó észrevételeit, és korrekcióit.
Ugyanígy, amikor a zsidó gondolkodással és a Midrás irodalommal foglalkozunk, nem segíti tudományos gondolkodásunkat, ha túlságosan elvontak vagyunk. A zsidó irodalom leggyönyörűbb ékkövei a Midrás irodalomban találhatók.

Tovább olvasom →

Derek Prince: Izrael helyreállítása – tanítói levelek

Kedves Barátom!

2000 szeptemberében határoztam el, hogy újra Izraelbe költözöm, és azóta életem legnagyobb fizikai kihívásaival kerültem szembe. E két tény nem független egymástól, hidd el nekem! Amikor lépéseket teszel, hogy valamit tegyél az Úrért Izraelben, nagyon nagy ellenállásokban ütközöl. Többféle betegségem volt, mint amit megszámlálhatnék, rák, sokízületi gyulladás és kétoldali tüdőgyulladás. De Isten kegyelméből jó előmenetelt tapasztaltam.
Nem szándékozom dicsekedni, amikor azt mondom, nem zavar az országban uralkodó krízis. Szinte alig voltam úgy Izraelben, hogy ne lett volna krízis helyzet.

Tovább olvasom →