HELMUTH EIWEN – a Wr.Neustadt-i ICHTHYS gyülekezet pásztorának Linzben a “Reménység Forrásai – Aktív Európai Emlékezet” konferencián elhangzott tanítása.

grntalmaElőadásomban arról a sokszoros bűnről fogok beszélni, amelyet népünk a zsidóság ellen követett el, és arról, hogy hogyan kell a bűnnel szembenéznünk a Biblia szavai szerint.

MEGLÁTOGATÁS

Először egy jól ismert bibliai verset szeretnék felidézni. A 2 Móz.  20,5-ben Isten a Tízparancsolat kapcsán kijelenti, hogy „… én, az Úr, a te Istened  féltékeny Isten vagyok. [Meglátogatlak titeket], és azoknak a vétkét, akik gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, unokáikon és dédunokáikon.

A Biblia két különböző értelemben használja a meglátogat kifejezést.

a.)De ha a látogatás napja elérkezik, megtorlom bűneiket” (2 Móz.  32,34b).  Akárcsak a 2 Móz. 20,5-ben, a látogatás szó itt is arra vonatkozik, hogy Isten ítéletet mond a nép és az utódok felett.

b.)Majd ha elmúlik a Babilonnak adott hetven esztendő, meglátogatlak titeket, és teljesítem nektek azt az ígéretemet, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre” (Jeremiás siralmai 29,10). A látogatás itt az ellenkezőjét jelenti: Isten irgalmas lesz a népéhez, látogatása véget vet a népe feletti ítéletnek és eltörli azt.
A Biblia azt mondja, Isten meglátogatja a népét, hogy megtorolja vétkeit. Ez a bűn káros következményére vonatkozik, amelyről egyértelműen kijelenti a szöveg, hogy nem csak a vétkest sújtja, hanem az utódait is. Számolnunk kell azzal, hogy a bűn kihat az egész népre, romboló folyamatot indít útnak, átkot zúdít a vétkes és az utódok fejére.

Az áldás azt jelenti, hogy Isten irgalmasságában felénk fordítja arcát, az átok, az áldás ellentéte, a bűn következménye pedig azt, hogy Isten elfordítja tőlünk arcát. Az atyák vétke mindig azzal a következménnyel jár, hogy Isten az utódaik felől is elfordítja az arcát, ami különféle módokon és változó erővel mutatkozik meg, és különböző hosszú távú hatással jár.

A Jeremiás siralmai (5,7 – 5,10) egyértelműen kimondja, hogy kapcsolat van a bűn és az átok között: az átok a bűn következménye. Jeruzsálem pusztulása után Jeremiás próféta így imádkozik az Úrhoz: „Atyáink vétkeztek, de nincsenek többé, mi viseljük vétkeik terhét. Szolgák uralkodnak rajtunk, és nincs, ki megszabadítson kezükből. Életünk kockáztatásával szerezzük be kenyerünket, szembeszállva a pusztában a karddal. Bőrünk úgy izzik, mint a kemence az égető éhségtől.”

Jeremiás nem hagy kétséget afelől, hogy az utódoknak kell viselniük az atyák vétkét. Hogy helyesen értsük ezt a kijelentést, tisztában kell lennünk a Biblia tanításával: a bűn és a felelősség között egyenes és visszavonhatatlan kapcsolat van. Isten soha nem ruházza más személyre a bűnt, nem az utódokat teszi felelőssé atyáik vétkeiért. A felelősséget mindig a vétkes személyére korlátozza. Ez egyértelműen kiderül Ezékiel könyvéből (18,20): „Aki vétkezett, az hal meg, a fiú nem viseli apja vétkét, és az apa nem viseli fia vétkét, az igaznak az igazsága, a bűnösnek meg a bűne számít.” Isten a bűnt nem ruházza másra. Hasonlóképpen, nincs helyettes bűnbocsánat sem. Nem kérhetjük Isten bocsánatát atyáink vétkeiért őhelyettük. A mi kérésünkre nem bocsájtja meg az ő bűneiket. Bűneinkért mindannyiunknak saját magunknak kell megbocsátást kérnünk.
Különbséget kell tennünk a felelősség és a bűn következménye között. Csak annyiban viseljük atyáink vétkeit, hogy a következményt, az átkot, a pusztítást mi szenvedjük el.

BŰNBÁNAT ÉS MEGBOCSÁTÁS

Mi a mi lelki felelősségünk atyáink vétkei miatt?

Arra kell kérnünk Istent, hogy vessen véget a pusztító folyamatnak, amely atyáink vétkéből ered, hogy törje meg a bűn következményéből fakadó átkot, hogy szüntesse meg az ítélet, és ezek helyett árassza ránk áldását, és látogasson meg minket irgalmasságában. Az átok, atyáink vétkének következménye nem magától fordul áldássá a mi és gyermekeink életében. Óriási felelősséget és hatalmas lehetőséget kapunk ezzel.

Mi a teendőnk?

Isten az utódok között olyan hívőket keres, akik készek kitölteni az űrt, mely atyáik vétkéből és a bűn következményéből támadt. A látogatás szó héber megfelelője azt is jelenti, hogy „megvizsgál”, „alaposan megfigyel”. Mikor Isten meglátogatja az utódokat atyáik vétke miatt, egyben azt is keresi, hogy van-e olyan hívő közöttük, aki hajlandó bűnbánatot tartani, és kérni Istent, hogy őérettük cselekedjen. Ezt hívják azonosuló bűnbánatnak, amelynek két ismérve van:

a.)   Azonosulunk atyáink vétkeivel és megvalljuk őket Isten előtt.
Tüzetesen megvizsgáljuk a bűnöket, és felfedjük a történteket. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy mi történt a családunkban, a rokonaink közt, mit tett a gyülekezetünk és az egyházunk, mi történt a városban, a vidéken, ahol élünk, és végül: mi történt az országban?  Ha keresésünkre Isten felfedi atyáink vétkét, akármit is lássunk, nem söpörjük szőnyeg alá, nem borítjuk rá a hallgatás leplét, nem tagadjuk le, nem tartjuk lényegtelennek vagy elavultnak, hanem néven nevezzük, Isten színe elé tárjuk, és bocsánatát kérjük miatta. Ezzel nem atyáinkat ítéljük meg, hanem Isten színe elé tárjuk bűneiket, hogy megszabadulhassunk a következményektől.
Meg kell értenünk egy nagyon fontos dolgot, amikor arról beszélünk, hogy atyáink vétkeivel azonosulunk: atyáink zsidósággal szemben elkövetett bűne sokkal ősibb, mint a nemzeti szocializmus. A kereszténység kezdeteire nyúlik vissza, mikor a Jézusba vetett hit elterjedt a pogány népek körében, és a kora-keresztény lelki vezetők tagadták, hogy a zsidóság lenne Isten kiválasztott népe. A kereszténységben ekkor vert gyökeret a behelyettesítés teológiájának tana: mivel a zsidók többsége tagadta Jézus Messiás-voltát, és keresztre feszíttette, Isten felbontotta az Izraellel kötött szövetséget, és átruházta az egyházra. Ezentúl minden ígérete az egyházra vonatkozik Izrael helyett. Az egyház lép Izrael helyébe, és Izrael népének egyetlen öröksége az átok marad.
Ez a Bibliának teljesen ellentmondó elmélet az évszázadok során rengeteg zsidóellenes tett táptalajává vált az egyház, a társadalom, az állam és mindenféle ideológiák számára. Keresztény körökben még ma is sokfelé vallják. A nemzeti szocializmus idején elkövetett bűnök egy korábbi bűn, és jóval a II. világháború előtt kezdődő folyamat következményei. Ezt a történelem során annyi pusztítást okozó teológiai vétket szintén meg kell vallanunk Isten színe előtt az azonosuló bűnbánat aktusában.

b.)    Arra kérjük Istent, hogy vessen véget a bűn káros következményének, és törje meg az átkot.
Arra kérjük Istent, hogy kegyelemmel forduljon újra felénk, árasszon el áldásával, és irgalmában látogasson meg minket. Dániel próféta nagyszerű példát mutat abban, hogy hogyan kell azonosuló bűnbánatot tartani. „Egész Izrael megszegte törvényedet, és elfordult tőled, hogy ne is hallja figyelmeztetésedet. Ezért zúdult ránk az átok és a fenyegetés … Kérlek, forduljon el bosszúd és haragod …Hallgasd meg végre, Istenünk, szolgád könyörgését és esdeklését, és feldúlt szentélyed fölött ragyogjon fel arcod, ó Urunk, tenmagadért.” (Dán 9, 11,16,1l7).

ATYÁINK VÉTKÉNEK KÁROS KÖVETKEZMÉNYEI

Milyen káros következményeit érezzük ma atyáink vétkének?

1.) Az utódok sokszor magukévá teszik atyáik vétkét.
A bűn egyik legsúlyosabb következménye az, hogy az utódok magukévá teszik atyáik vétkét, azaz az ő nyomukban járnak. Bár különböző formában és mértékben, de ugyanazt a vétket követik el, és így Isten előtt ugyanannyira bűnösök, mint atyáik.
Isten büntetése, az átok, nem szűnik meg magától a harmadik vagy negyedik nemzedék életében, néha évszázadokon keresztül sújtja az utódokat. Az egyik nemzedék megmérgezi a másikat, és a következő nemzedék is bűnössé válik. Ez addig folyik, amíg az átok meg nem törik.
Szomorú példa erre a behelyettesítés teológiájának bűne. Olyan ez, mint a ragály, mely számos keresztényt, egyházat, teológiai iskolát megfertőzött, és fertőz meg a mai napig. Sok nemzedéket, még a miénket is vakká tett Izrael valódi jelentésével szemben, és ennek rengeteg következménye van.
Az antijudaizmus, az antiszemitizmus és az anticionizmus is olyan bűn, amely nemzedékről nemzedékre száll, és minden nemzedék saját vétkévé válik. Az antijudaizmus az Izrael népével szembeni ellenséges magatartást jelenti, melyet a vallás táplál, és mind a mai napig mérgezi a hívők lelkét és szellemét a behelyettesítés teológiájával. Az antiszemitizmus a faji, gazdasági és szokásrendszerbéli alapon nyugvó zsidóellenesség. Ez szintén nemzedékről nemzedékre öröklődik. Ma a zsidóellenesség sokszor anticionizmus formáját ölti, melynek célpontja a modern Izrael, Izrael állam léte, és a palesztinokkal való viszonya.

2.) A gonosz hatása a bűn következménye
A fenti példák azt mutatják, hogy itt gonosz erő munkálkodik, az növeli a zsidóellenességet, fokozza gyűlöletté, és az vezet tömeggyilkossághoz.
A nemzeti szocializmus ennek rettenetes példája. A zsidógyűlölet sátáni volta az egyik lényeges oka annak, hogy az ellenségeskedés nemzedékről nemzedékre terjed, és nem hal el magától. Gyakran látni, hogy a zsidógyűlölet a család történetén vörös fonálként fut végig.  Sokszor nem is áll személyes rossz élmény a háttérben, és a zsidóellenesség teljesen irracionális. Az atyáink vétkéből fakadó sátáni hatásnak véget kell vetnünk Jézus nevében, az ő erejével. Így a bűn következményét nem örökítjük tovább utódainkra.

3.) Tagadják és elferdítik az igazságot.
A bűn egyik jelentős káros következménye az igazság elferdítése és tagadása. Ez Ausztriában a II. világháború végén megkezdődött. A vétkes nemzedék leginkább tagadta határozott felelősségét és részvételét a nemzeti szocializmus borzalmaiban, és a hallgatás leplébe burkolódzott. Hirtelen áldozatnak tekintette magát, és hosszú ideig az 1943-as moszkvai deklarációra hivatkozott, melyben a szövetségesek Ausztriát az első olyan szabad államnak nevezték, mely a hitleri Németország áldozatául esett.
A „Nem tudtuk pontosan, hogy mi folyik” jellegű állítások kifogásként hangoztak el, és elejét vették a személyes bűnbánatnak. A valódi bűnbánat feltárta volna a bűnt, és lehetővé tette volna a lelkiismeret-vizsgálatot. Ehelyett a hallgatás leplébe burkolództak az emberek, és sok dokumentumot évtizedekre archiváltak.  Ez a bűn káros következménye, olyan, mint az átok, mely számunkra és gyermekeink számára is megnehezíti a bűn teljességével való szembenézést, és a bűnbánat megkezdését.
Az egyetlen kiáltás, melyet az azóta eltelt évtizedek során hallottunk, a háború alatt és után kiállt személyes szenvedések miatt hangzott fel. Az emberek a saját borzalmas élményeikről beszélnek, arról, hogy mennyit szenvedtek a sok bombázás alatt, hány családtagjukat veszítették el, milyen nehéz időket éltek a háború után és így tovább. Ezt mondják el az anyák és apák a gyermekeiknek.
Szinte senki nem beszélt a zsidók mondhatatlan szenvedéséről. Majdnem mindenkiből hiányzott a bűn és a szenvedés miatt érzett mélységes aggodalom. Elhallgatták vagy tagadták, hogy a saját szenvedésünk valamiképpen a másokra mért szenvedés következménye volt csupán. Felcserélték az okot és az okozatot.

4.) Sötét lepel borul családokra, egyházakra, városokra, vidékekre és nemzetekre
Az atyák vétkének legkomolyabb következménye az utódokat érő káros lelki hatás. Sötét lepel, fekete felleg borul a gyermekek fölé, amely gátolja vagy lehetetlenné teszi az evangélium terjesztését. Ez nagyon súlyos átok, és hosszú távú lelki pusztítást okozhat egy népben. Még ha gyorsan magához is tér a gazdaság, és vagyont is gyűjt a következő nemzedék, a lelki környezet nagyon rossz marad. Ez több generáción át mérgezi a családot, a keresztény közösséget, a várost, a vidéket, a teljes nemzetet egyaránt. Mindaddig, míg ezt a sötét leplet, a bűn következményét föl nem rántjuk, útjában áll az evangélium hirdetésének.
Fontos tudni, hogy atyáink zsidóság ellen elkövetett bűne nem az egyetlen vétek, amely a lelkeket sötét lepelbe burkolja. Van más bűn is, melyet a Szentlélek föl akar fedni, hogy azonosuló bűnbánatra késztessen minket. De gyakran a zsidógyűlölet az első, amelyre Isten rámutat, részben azért, mert Izrael az ő választott népe.

AZ AZONOSULÓ BŰNBÁNAT GYAKORLATA

A fenti okok miatt elengedhetetlen az azonosuló bűnbánat. Isten arra hív meg és arra késztet minket, a híveket, hogy színe előtt megvalljuk atyáink vétkét, hogy, mennyiben vettük át az ő bűneiket és váltunk magunk is bűnössé, és arra kérjük Őt, bocsásson meg nekünk, törje meg az átkot, szüntesse meg a bűn következményét, és árassza ránk áldását.

Az azonosuló bűnbánatnak több szinten kell megtörténnie a Szentlélek útmutatása szerint.

1.)Az egyén és a család szintjén
Föl kell tennem a kérdést, hogy vétkeztem-e én magam, és milyen bűnnek vagyok még ma is a foglya. Vallom-e a behelyettesítés teológiáját? Őseim vagy én magam részt vettem-e a nemzeti szocializmusban? Antiszemita vagyok-e gondolatban vagy viselkedésemben? Hajlok-e az anticionizmusra?
Fontos, hogy a családtörténetben kutakodjunk, megvizsgáljuk felmenőinket ameddig csak lehet, és megtudjuk, hogy mi történt a családban, mi magunk megörököltük-e a gyűlölködést. A bűnbánat és a bűn megvallásakor sokszor azért is imádkozunk, hogy megszabaduljunk a gonosz erőktől és megtisztuljunk a család bűn-hagyatékától.

2.) Az egyes gyülekezetek és egyházak szintjén
Atyáink vétkének hatását magam is megtapasztaltam egy gyülekezetben, ahol éveken át szolgáltam. A feleségemnek egyszer látomása támadt úrvacsora alatt: horogkeresztet vett észre a templom kövén. A horogkereszt valójában nem volt ott, de próféciaként utat mutatott nekünk: kutatni kezdtük, mi történt a templomban a nemzeti szocializmus idején. Kicsit később újra hasonló tartalmú látomása támadt a feleségemnek: miközben imádkozott, úgy látta, hogy a templomtorony be van rácsozva, akár egy börtön, és a tetején horogkereszt áll. Ezért kutatni kezdtük, hogy hogyan viselkedett az egyházközség a nemzeti szocializmus idején, és egy holokauszt-túlélő zsidó szemtanútól azt tudtuk meg, hogy itt erősen jelen volt a náci ideológia, különösképpen az elöljárók között.
A Szentlélek segítségével megértettük, hogy gyülekezetünk felé fekete felleg borul, mely gátolja az evangélium terjesztését. Ezért összehívtuk az egyházközség néhány hívét. Azonosuló bűnbánatot tartottunk a templomban, meggyóntuk atyáink vétkeit. Saját családunk bűneit is megvallottuk Isten színe előtt, és azt kértük, bocsásson meg nekünk mindazon alkalomért, amikor magunk is bűnössé váltunk. Arra kértük Istent, törje meg a gyülekezet fölött lebegő átkot, és ontsa ránk áldását.
Azonnal észrevettük az azonosuló bűnbánat hatását. Attól a naptól kezdve egyre többen találtak rá Jézusra. Lelki újjáéledés indult meg bőven az evangélikus egyház határain is túl, és maradandó hatást ért el.

3.) A város és a térség szintjén
1990-ben a feleségemmel alapítottunk egy szabad egyházat. Isten egyértelműen Bécsújhelyre (Wiener Neustadt-ba) hívott minket. Mielőtt saját templomunk lett volna, minden héten imára gyűltünk, és a városért könyörögtünk Istenhez. Úgy éreztük, fekete felleg borul a városra. Azelőtt hiába törekedtek a lelki élet megújítására, egyetlen próbálkozás sem járt tartós sikerrel.
Arra kértük Istent, adjon ismertetőjelet, kiindulópontot, mutassa meg nekünk, hogy mi a baj a várossal. Újra a feleségem látomásában kaptunk választ egy ilyen ima alatt. Isten megint a város zsidó történelmére fordította figyelmünket. Hosszú bűn-folyamot mutatott meg nekünk: a város számtalan kegyetlenséget követett el a zsidó lakosokkal szemben egészen a középkortól fogva. A gyűlölet kétszer csúcsosodott ki a történelem folyamán. Ezúttal a gyülekezet összes elöljáróját összehívtuk, hogy azonosuló bűnbánatot tartsunk Isten színe előtt a zsidókkal szemben elkövetett vétkek megvallásával, és arra kértük az Urat, hogy oszlassa el a város fölé boruló sötét leplet, és árassza el áldásával Bécsújhelyet.
Kis idővel később, mikor már volt a városban saját templomunk, Isten újra próféciában szólt hozzánk és küldetést bízott a gyülekezetre. Meg kellett találnunk a város egykori zsidó lakosait, akik túlélték a holokausztot, és most a világban szerteszórva éltek, és egy hétre meg kellett őket hívnunk Bécsújhelyre a saját költségünkön, hogy szemtől szembe bocsánatot kérhessünk tőlük mindazért, amit a város őellenük és a családjukkal szemben elkövetett, és hogy más lelkülettel fogadhassuk őket, mint amilyennel elkergették őket a városból.
Csodák sorozatán keresztül a város rengeteg zsidó túlélőjét megtaláltuk a világ különböző tájain. 1995 és 2005 között ötször láttuk vendégül őket a városban a Találkozás hetének nevezett alkalmakkor. Az évek során barátság alakult ki köztünk és köztük, sőt a gyermekek és unokák között is. Rengeteg megható történetet tudnék mesélni arról, hogy hogyan kezdte meggyógyítani Isten ezeket a megsebzett szíveket.
Tanúsíthatjuk, hogy ma a városban egész más a lelki környezet, és oszladozik a fekete felleg. Még nem beszélhetünk nagyfokú lelki megújulásról, de rengeteg jel mutat a változásra és arra, hogy a jövőben komoly áttörés várható.

4.) Országos szinten
Keresztényként országos szinten is arra kaptunk meghívást, hogy összegyűljünk Isten színe előtt, megvalljuk atyáink vétkét, és az ország lelki megújulásáért imádkozzunk. Ausztriában több ilyen kezdeményezés történt. Két példát említenék:
1995-ben keresztények gyűltek össze egész Ausztriából, hogy részt vegyenek egy imádságos bűnbánati menetben. Egy halálmenet útvonalát járták végig, melyen annak idején magyar zsidók ezreit hajtották a burgenlandi osztrák-magyar határtól Stájerországon és Felső-Ausztrián keresztül a mauthauseni koncentrációs táborba. A zsidók többsége odaveszett az úton, sokukat főbe lőtték. Csak kevesen értek Mauthausenbe. Az ő szenvedésük miatt rendezték meg az imádságos bűnbánati menetet, amely az azonosuló bűnbánat fontos példájául szolgál.
2006. március 8-án nagyszabású bűnbánati istentiszteletre került sor a mauthauseni tábor területén. Több mint harminc vallási vezető gyűlt egybe különféle felekezetek és szabad egyházak küldöttjeként, hogy az azonosulási bűnbánat szertartásán országunkat képviselje. Ezek a vezetők a megbékélés útján jártak, így alkottak kerekasztalt. Engem kértek fel arra, hogy megírjam az istentiszteleten elhangzó azonosuló bűnbánati ima szövegét. Előadásom végén ebből szeretnék idézni.

RÉSZLETEK A MAUTHAUSSENI KEREKASZTAL-SZERTARTÁSON 2006. MÁRCIUS 8-ÁN ELHANGZOTT AZONOSULÓ BŰNBÁNATI IMÁBÓL

Urunk, Istenünk, mi, néhány egyházi vezető összegyűltünk ma színed előtt keresztény honfitársaink nevében itt, Mauthausenben, hogy megvalljuk a sokszoros bűnt, melyet választott néped, Izrael ellen követtek el Isten és Isten népének nevében a különféle nemzetek keresztény emberei. A kerekasztal résztvevőiként csatlakozunk azokhoz, akik népünk zsidók ellen elkövetett bűneit színed elé tárták.
Urunk, ismerjük atyáink sok nemzedékes vétkét, és azok káros következményét, melyek a mai napig hatnak ránk. De tudunk saját magunk bűnéről is, tudjuk, hogy vétkeztünk néped ellen. Alázattal tárjuk eléd atyáink bűnét és saját vétkeinket, és bocsánatodért esdeklünk.

  • Mindenekelőtt megvalljuk a behelyettesítés teológiájának összes formáját és minden káros hatását, hiszen egyházatyáink hamis tanítása szerint felbontottad Izraellel kötött szövetségedet.
  • Megvalljuk tested első szétszakításának bűnét, azt, hogy a nem-zsidó keresztények arra kényszerítették a Krisztus-hívő zsidókat, hogy tagadják meg zsidóságukat.
  • Megvalljuk az antijudaizmus, antiszemitizmus, anticionizmus minden formáját, mely a történelem során mindig jelen volt népünkben és a kereszténységben.
  • Megvalljuk a hallgatás bűnét, mert lelki vakságból és a következményektől való félelmében sok keresztény nem emelte fel szavát a nemzeti szocializmus ellen, mely üldözte és gyilkolta választott népedet.
  • Megvalljuk az összes szándékosan elkövetett sérelmet, amely a történelem során a kereszténység nevében vagy keresztények részvételével érte népedet. Megvalljuk a keresztes hadjáratok zsidógyilkosságait és az erőszakos megkereszteléseket.
  • Urunk, Istenünk, itt, Mauthausenben megvalljuk az összes kegyetlenséget, és gyilkosságot, amit a zsidók ezen a helyen és Ausztria 49 koncentrációs táborában szenvedtek el.
  • Urunk, elismerjük atyáink és nemzetünk sok nemzedékének vétkeit, megvalljuk őket színed előtt, és letesszük őket megfeszített fiad, Jézus Krisztus lába elé.
  • Megvalljuk, hogy a bűn számtalan káros következménnyel járt, mely minden szinten megmutatkozott, és mutatkozik meg mind a mai napig. Méregként hat, és további bűnöket táplál a mi időnkben is. Teljes szívünkből kérünk téged, hogy bocsásd meg, ha valamiképpen mi magunk vétettünk néped, Izrael ellen, és atyáink bűnének örökébe léptünk.

Hozzád kiáltunk, Uram, s szívünk mélyéből kérünk téged, hogy fordítsd el felőlünk az átkot, a bűn káros következményét és rossz hatását, és árassz el minket kegyelmeddel. Kérünk, Urunk, irgalmasságodban fordítsd felénk és nemzetünk felé orcádat, és fakaszd meg az élővíz forrását. Kérünk, Urunk, nyisd meg kegyesen az eget fölöttünk és népünk fölött, hogy evangéliumod és országod új erővel terjedjen közöttünk nevednek dicsőségére és egész népünk javára. Ámen.”