Weisz kölcsönkér Grüntől

jewish_art_will_deutsch_hebrew_national_hot_dogs_jews_judaismGrün kis bódét nyitott, ahol hot-dogot árul, és piszokul jól megy neki, óriási sor kígyózik a bódé előtt. Weisz ezt látva beáll a sorba, s amikor sorra kerül, azt mondja Grünnek:
– Te, Grün, adjál már nekem kölcsön egy kis pénzt!
– Nem lehet, Weisz, szerződésem van a bankkal.
– Ugyan miféle?
– Ők nem árulnak hot-dogot, én meg nem adok kölcsön…

forrás: http://izraeli-hirlevel.blogspot.hu/

Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről

rabbikAz alábbi szöveget 25 ortodox rabbi írta alá és nyilatkozatukat egy keresztény–zsidó megbékélést szorgalmazó szervezet honlapján tették közzé, további ortodox zsidó vallási vezetők csatlakozására is nyitottan.

Mennyei atyánk akaratát teljesítve: Egy zsidó–keresztény partnerség felé

Csaknem kétezer éves kölcsönös ellenségeskedés és elidegenülés után, mi, Ortodox Rabbik, izraeli, amerikai és európai közösségek, intézmények és szemináriumok vezetői felismerjük a számunkra adatott történelmi lehetőséget. Keresztény testvéreink felénk nyújtott békejobbjának elfogadásával mennyei atyánk akaratának megvalósítására törekszünk. Zsidóknak és keresztényeknek partnerként közösen kell korunk erkölcsi kihívásaira választ adniuk.

Tovább olvasom →

Elítélte Luther antiszemitizmusát a német protestáns egyház

lutherA német protestáns egyház vezetősége elhatárolódott alapítójának antiszemita kijelentéseitől és ígéretet tett arra, hogy szembe néz múltjának sötét oldalával.

Egyhangú szavazás keretein belül utasította el a német evangélikus egyház legfőbb döntéshozó szervének 120 tagja Luther Márton felhívását a zsidók üldözésére. Luther a zsidók kiüldözését kívánta Németországból.A szinódus szerdai nyilatkozatában fejezte ki „bánatát és szégyenét”, amiért a protestáns egyház nem volt képes tiszteletet és védelmet biztosítani a zsidóságnak. A nyilatkozat szerint az egyház különösen nagy felelősséget visel az antiszemitizmus minden formájának elutasításában, és a saját múltjával is szembe kell néznie – olvasható a JTA oldalán. Tovább olvasom →

Zsidó élet az osztrák-magyar határ mentén, tudományos konferencia Sopronban

soproni_sabbathTörténelmi együttélés Nyugat-Magyarországon
2015. 11. 12-13.

Szervező: Holokauszt Emlékközpont

Helyszín: Nyugat-magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Brunszvik-terem 3. emeleti nagy-előadó
Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 5.
Résztvevők: középiskolai és egyetemi tanárok, egyetemi diákok, PhD hallgatók az ország minden részéről és a határon túlról (maximum létszám: 100 fő)
A konferencia nyelve: magyar
Részvételi díj: tanárok és diákok számára ingyenes (Tanárok számára 15 kredites oklevelet biztosítunk.)
Jelentkezés feltétele: kitöltött jelentkezési lap elküldése az oktatas@hdke.hu e-mailre.
Leírás: A konferencia célja, hogy megismerjük a nyugat-magyarországi prosperáló együttélést zsidók és nem-zsidók között, hogy a régmúltból lássunk jó példát. Az előadók a mai Magyarország, Ausztria és Szlovákia területéről jönnek, és tartanak előadást a hármas-határnál, Sopronban, a fent megnevezett témakörben. A konferencia fontos része a második nap délutánján megvalósuló tanulmányi út, melynek során olyan fontos településeket érintünk, mint Balf, Lakompak (Lackenbach) vagy Rohonc (Rechnitz). A konferenciát követően a publikációkat on-line elérhetővé tesszük. Tovább olvasom →

Jom kippur – az engesztelés napja

A kürtzengés ünnepe után tíz nappal, tisri hónap tizedikén beköszönt a következő nagy ünnep: a Jom kippur. Ez rendkívül fontos nap volt a zsidó nép számára az évben, mert ezen a napon szerzett engesztelést a főpap Izrael egész népe, papsága és önmaga számára. „…a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van…“ (III. Móz. 23, 27).A történelmi Izraelben, amikor még állt a Templom, hatalmas bűnvallás történt ezen az ünnepen. Izrael egész népe könyörgött Istenhez, hogy a bűnbánati napon fogadja el a bemutatott áldozatokat. Ettől függött a következő év áldása, szellemi szabadsága, hisz a bűnöktől való szabadulásra a népnek csak egy év múlva volt lehetősége. Az ünnepre három Igerész vonatkozik: a III. Móz. 16. fejezete azt írja le részletesen, hogy mit kell cselekednie a főpapnak. A III. Móz. 23. a néphez szól, és a IV. Móz. 29, 7-11 az előírt áldozatokat foglalja össze. A Mindenható a „szombatok szombatja”-ként nevezi meg ezt az ünnepet (III. Móz. 16, 31), és „örökkévaló rendtartás”-ként adja Izraelnek. Az ünneppel kapcsolatban négy alkalommal is emlékezteti a népét az Örökkévaló, hogy „örök rendtartásul” rendeli (III. Móz. 23, 21; III. Móz. 16, 29; III. Móz. 16, 31; 3 Móz. 16,34). A III. Móz. 23, 21 hozzáteszi, hogy „örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.” Emiatt a zsidóság a szétszóratásban, „minden lakóhelyén” különösen fontosnak tartja az ünnep megtartását a mai napig.Úgy tűnik, mintha az Újszövetségben eltűnne a Jom kippur. Legalábbis a keresztény tanítók nem foglalkoztak vele túlságosan sokat, és az ünnepet évente a rendelt idején meg sem szokták említeni.