„Egy dicső nemzetkép érdekében” – Randolph L. Braham történész, holokausztkutató

Öt évtizedes munkássága elismeréseként Randolph L. Braham október közepén a budapesti Holokauszt Emlékközpontban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és felavatta a róla elnevezett Tékát és Információs Központot. A magyarországi holokauszt legismertebb kutatója exkluzív interjút adott a Narancsnak.

sztojay döme

Magyar Narancs: Előadásai során éppúgy, mint a tanulmányaiban visszatérően a magyar történeti emlékezet és a holokauszttal való szembenézés hiányosságaira hívja fel a figyelmet. Miért?

Randolph L. Braham: Magyarország más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan elmulasztotta vállalni annak a felelősségét, ami zsidó közösségeivel történt 1944-ben. Ehelyett csak arra történtek próbálkozások, hogy minden felelősséget a német nácikra, illetve a Szálasi-korszak magyar nyilasaira hárítsanak. Ez persze nem változtat a tényen, hogy a magyarországi zsidók elhurcolására és megsemmisítésére 1944 márciusa és júliusa között – Horthy Miklós kormányzása és a Sztójay-kormány alatt – került sor. Nagyon sok magyar a szíve mélyén sajnálja és szégyelli, ami történt. Többségük – egy dicső, tisztességes és becsületes nemzetkép megőrzése érdekében – mégis szükségét érzi, hogy bagatellizálja Horthy szerepét, és felmentse őt a felelőssége alól. A magyaroknak igenis nyíltan és őszintén szembesíteniük kell magukat saját történelmükkel.

Tovább olvasom →

RANDOLPH L. BRAHAM: Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt Magyarországon 1.

Előszó

Az Amerikai Egyesült Államokban már számos kötete jelent meg az általam szerkesztett Holocaust Studies Seriesnek, a holokauszt időszakát tárgyaló tanulmányok sorozatának. A Graduate School and University Center of the City University of New York keretében múködő Rosenthal Institute for Holocaust Studies a J. and O. Winter Fund támogatásával most lehetővé tette egy új magyar sorozat megjelentetését, jelen könyv e sorozat első kötete.

Tovább olvasom →

RANDOLPH L. BRAHAM: Magyarország keresztény egyházai és a holokauszt Magyarországon 2.

Sztójay biztosítékai feltehetően megnyugtatták a bíborost, mert elfogadott egy kompromisszumos szöveget, amelynek alapján július 8-án és 9-én az állami rádió valamennyi parókiának sugározza majd a bíboros közlését, miszerint a pásztorlevelet csak a papok és az egyházi tisztviselők tájékoztatására szánták, s azt nem szabad felolvasni a híveknek. Helyette a következő szöveget olvassák majd fel:

Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása a maga és a nagyméltóságú püspöki kar nevében közli a katolikus hívekkel, hogy a zsidókra, különösen a megkeresztelkedettekre vonatkozó rendelkezések tárgyában ismételten fordult a magyar királyi kormányhoz, s ily irányú tárgyalásait továbbra is folytatja. (60)

Tovább olvasom →