Risto Santala: A Messiás Vacsorája a zsidó forrásokban 2.rész

Más hasonló messiási ünnepi vacsorák a régi forrásokban

A Holt tengeri tekercsek új jelentőséget adnak az Újszövetségről való tárgyalásoknak. Sok közös elem van a Midrás Rút-ban leírt messiási bankett és az újszövetségi eucharistia között, valamint a Qumran közösség messiási bankettje között. Az esszénusok szokásuk szerint először a kenyeret áldották meg és ezek után a bort. Ez történik az eucharistia során is. Az esszénusok a „lehem ve’tirosh” elgondolást követték, ahol a „tirosh” szó a friss, fiatal szőlő levére utalt, amelyet még nem erjesztettek meg”.
Az esszénus közösség messiási vacsorájának legjobb leírását az „Izrael számára adott karta az utolsó időkre” című dokumentum tartalmazza. Az esszénusok szent közösségi vacsorája Izrael Messiásának eljöveteléhez kötődött, és hasonlítható a korai keresztény agapé vagy szeretet vendégség gyakorlatához. Megjelenik itt a „jachad’, vagyis egység, közösség szó is, ugyanúgy mint az angol „Holy Communion” szóban találunk (Szent Közösség), melyet az Úrvacsora, vagy Eucharistia szavakkal fordítunk. Bár az esszénusok vacsorája alapvetően eszkatologikus volt, ne beszélt az eljövendő világ reménységéről, ahogyan ezt a Midrás Rút szövege teszi.

Tovább olvasom →

Irán jelenlegi és jövőbeli külpolitikája

Kedves Olvasók!

Az alábbi hírt azért tesszük közzé, mert olyan mélységeit tárja fel Irán külpolitikájának, amely túlmutat a politikán, és magyarázatul szolgál Irán Izrael ellenességének szellemi gyökerére. Célkeresztbe  helyezi Jeruzsálem sorsát, és paradox módon apokaliptikus víziójával a bibliai próféciák fényében a valódi Messiás közelgő eljövetelének reményét teszi “kézzelfoghatóbbá”.

forrás: 2011. szeptember 24., Gates of Vienna, fordította: Laleh Gillani; magyar nyelvű forrás: www.dzsihadfigyelo.com

Hassan Rahimpour Azghadi az Iráni Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsának tagja, egyben az Iráni Iszlám Köztársaság neves ideológusa és iszlám teoretikusa.Előadásait az IRIB (Islamic Republic of Iran Broadcasting) 1-es csatornáján sugározzák minden héten, a pénteki imádság után. Televíziós beszédeiben, mely „A jövő tervezete” címet viseli, különféle témákat boncolgat, így például Irán külpolitikáját.

2011. szeptember 23-án Hassan Rahimpour Azghadi egy, az irak-iráni háború veteránjait felsorakoztató gyűlésen vett részt és egy tervet vázolt fel az ország jelenlegi és tervezett külpolitikájával kapcsolatban.

Az alábbiakban egy kivonat látható a 2011. szeptember 23-án közreadott előadásából: Tovább olvasom →

A troászi esti összejövetel rejtélye

Kedves Olvasók!

Izgalmas „utazásra” hív minket Risto Santala a finn lutheránus  tudós theológus, aki a Szent Írások mélységeit kutatja. Hosszú éveket  élt Izráelben és tanulmányozta az ősi forrásokat. A  Pál apostol – Saul rabbi: az ember és a tanító a zsidó iratok fényében című könyvében tárja fel  számunkra a troászi esti összejövetel rejtélyét.

részlet a könyvből:

Ennek az összejövetelnek a leírása így kezdődik: ” A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret…“. Az eredeti görög szövegben ez áll: “en de té mia tón szabbatón“, vagyis, a “sabbat elsején“. Ezt általában vasárnapnak szokták értelmezni, és amikor a gyülekezet ebben a különös éjszakai órában az Úr vacsoráját ünnepelte. A zsidók a napokat azonban napnyugtától napnyugtáig számolják. Az ősi keleti egyházak által használt szíriai Pesita az étkezést “eucharisztiának” nevezi, és hogy erre “b’jámmá d’chád b’sábbá” került sor, vagyis sabbatra következő napon, vagy – ha másképpen értelmezzük – a hét első napján. Franz Delitzsch  héber fordítása  szerint: “beechád básábbát“, amely szó szerinti jelentése: “az első napon a Sabbat  alatt“.

Miért jelenik meg a sabbat szó az eredeti görög szövegben és a szír változatban is? Lukács azt is írhatta volna, hogy a “hét első napján“, vagy a “hét első napjának estéjén“, ha valóban vasárnapról lett volna szó. Akkor szövege a héber “be jom ha rison” kifejezésnek felelt volna meg. Tovább olvasom →