Rólunk írták…

Kulcsár László: Szerelemből Auschwitzba – a magyar zsidó Rómeó és Júlia
 
Biztosra vehető, hogy Garai András (Magyarország, *1928, Izrael, †2014), aki 16 évesen új „nevet” kapott: A115100, és 21 évesen nevet változtatott: András Juda Garaira, és akinek a névjegyén ma, ha élne, ez állhatna: dr. A. J. Garai – története nem egyedülálló.
De az is vitathatatlan, hogy egyedülálló a története.
Oldjuk föl a látszólagos ellentmondást! Nem egyedülálló, hiszen a világirodalom legszebb szerelmes történetével rokonítható: egy fülig szerelmes kamasz a saját életével mit sem törődve követte a szerelmét.
Följelentette önmagát, bár megmenekülhetett volna.
Mondjuk ki az igazságot, írjuk ide a tényt, mert különben csak sejthető lenne a történet! Garai András egy jómódú, pécsi zsidó családba született 1928 nyarán; édesanyja nagyon fiatalon elhunyt, alig ismerhette, hisz’ csupán hároméves volt. Apja kitért, egy keresztény nőt vett feleségül, és a fiát is rá akarta venni zsidósága elhagyására. A kis kamasz ellenállt, bár saját bőrén tapasztalta meg: egyre mostohább sors jut részéül zsidóként.

Szerelmes lett egy gyönyörű zsidó lányba. A németek bevonulása után Pécsett is megkezdődött a gettósítás; Ágit és családját és sok száz, ezer zsidót „kivontak a forgalomból”. András, aki apja „árja párja” révén oltalmat élvezhetett volna, nem tudta elviselni, hogy elszakították Ágitól. Egy éjszaka följelentette önmagát a pécsi gestapónál, így bejutott a gettóba, hogy együtt lehessen a szerelmével.
Együtt kerestek maguknak helyet „a Kassa felé tartó” vonat egyik marhavagonjában. Végállomás: Auschwitz. A folytatás ismert: rámpa, szelekció, nők, férfiak külön-külön, akit balra intett Mengele, az megmenekült, akit jobbra, azt várta a gázkamra és a krematórium.
A jó kiállású András, akit nem jobbra vezényeltek a gyerekekkel meg az öregekkel együtt, új „nevet” kapott, attól kezdve A115100. A számok mögött azonban megmaradt embernek, szerelmes fiatalembernek, aki érezte, hogy valahol, a női barakkok tetüktől hemzsegő, haldoklók hörgésétől hangos bugyrában biztosan él a szerelme. Sikerült levelet eljuttatni Ágihoz, válasz is érkezett, a remény nem veszett, nem veszhetett el.
És bár gázzal, gyötrelmekkel meggyilkolt, betegségekkel elpusztított százezreket nyeltek el a krematóriumok, és a lágerek még életben maradt csont-bőr népét az utolsó hetekben halálmenetre kényszerítették egy másik táborba, Andrást továbbra is éltette a szerelem meg a remény: Ági (valahol) él, tehát neki is élve kell maradnia, hogy találkozhassanak.
Garai András, azaz dr. András Juda Garai pszichiáter főorvos az utolsó pillanatokban tette meg élete legnagyobb vallomását a Dániel Csoport kamerája előtt. Csányi Gábor és Roóz Zoltán a szó legszorosabb értelmében az utolsó előtti percekben rögzítette a zsidó Rómeó és Júlia történetét, amelyhez nem volt szükség zseniális íróra, mert maga az élet, a fölülmúlhatatlan krónikás írta, hitelességéhez nem fér kétség.
Miközben a magyarságát soha meg nem tagadó András/Juda a hivatása szerint megpróbálta gyógyítani a poklokból kiszabadult túlélők lelkét is, aközben maga egyre inkább fölőrlődött. Mert bár az ember mérhetetlenül sok fájdalmat, csalódást, testi gyötrelmet, sebet és csonkítást képes túlélni, aközben lelkének gyémántja csorbul. Hát még ha önként átad is a remény gyémántragyogásából annak, azoknak, akik tőle várják-kapják a gyógyulást! És eközben még azt is el kell viselnie, hogy Kulcsár István professzor (a magyar újságírás kiemelkedő személyiségének édesapja!) mellett segédkezzék háborús bűnösök és köztük is leghírhedtebb, „a halál állomásfőnöke”, Eichmann elmeorvosi vizsgálatában, aki az ő és szerelme Auschwitzba juttatásában is főszerepet játszotta.
Garai doktor a nyolcvanas évek végéig viszonylag jól bírta a terhelést, csak azután kezdett el beszélni az időről időre visszatérő szörnyű álmairól, azokról az élményeiről és megpróbáltatásairól, amelyeket nem volt képes földolgozni – sok-sok tízezer kortársával, a túlélőkkel egyetemben. A három nyelven kiválóan beszélő orvos gyakorta megfordult nem csupán szülőhazájában, hanem Németországban is, hogy saját tapasztalatait megosztandó, hirdesse a szükségszerű megbékélést.
Saját lelkében azonban – bármennyire uralkodott is érzésein és érzelmein, bármennyire próbálta is föl-föllobbanó derűvel visszaverni a bánat és keserűség támadásait – nem tudott tartós békét teremteni.
Hiányzott mellőle Ági, az akivel és akiért szerelemből Auschwitzba ment. 
Dr. Garai András történetét – Csányi Gábor és Roóz Zoltán „Szerelemből Auschwitzba” című filmjét, amelyet az alkotók a Keresztyén Segítség Hídja Alapítvány megbízásából Dániel Csoport tagjaiként készítettek – április 24-én, a holokauszt emléknapja alkalmából műsorára tűzi az Izraeli Televízió. Az egyórás videó-dokumentum online is megtekinthető hajnali fél háromtól.
Az interjúfilm, amelynek történész szakértője Szita Szabolcs professzor – időközben számos (ám nem elegendő!) magyar általános és középiskolába, főiskolára, egyetemre, múzeumba, városi, iskolai és egyetemi könyvtárba, zsidó és keresztény egyesülethez, közösséghez is eljutott ismeretterjesztő, véleményformáló célból.

forrás:infovilag.hu