Kohn Lipót tanítása

Kohn Lipót lelkész úr, aki korábban rabbi volt, a Broadway 626. szám alatti zsidómisszió vezetője, tegnap kiadott egy prédikációt Jézus, Dávid Fia, Isten Fia címmel. Az igerész a Sámuel második könyve 19,12[1]: „Testvéreim vagytok, csontom és húsom vagytok; miért lennétek hát utolsók, mikor visszahozzák a királyt?” Kohn úr egyebek között ezt mondta:

Dávidnak királyként legfigyelemreméltóbb jellemvonása az, hogy bár ekkor már győzelmes hadserege lett, a tíz törzs mellette van, mégsem hódítóként tér vissza, utat törve hatalmas erői élén, hanem alattvalói ölelésébe szeretne visszatérni. A nép egyetértésével és egyhangú jóváhagyásával tér vissza. Dávid e messiási jellemvonásában bizonyos mértékig megfigyelhetjük Dávid Fia és Ura dicsőséges jellemének és királyságának visszfényét – Jézusét, akit Dávid szimbolizál. Tovább olvasom →

Szerelemből Auschwitzba c. film

Featured

Korong Kész 0216A Szerelemből Auschwitzba interjúfilm Dr. Garai András Júda holokauszt túlélő történetét dolgozza fel gyermekkorától a haláltáborokból történő hazaérkezéséig Magyarországra.
Az interjút Izraelben, az akkor már nyugalmazott pszichiáter főorvossal rögzítettük, ezért az alcíme: Izraelben magyarul – beszélgetés Garai Andrással.

Tovább olvasom →

Izrael díjjal tüntették ki Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászt

Az Izrael létrejöttének 69. évfordulóján, az ország függetlenségi napján átadott díjjal az 1956 után Izraelbe költözött Keleti Ágnes munkásságát ismerték el a helyi tornászképzésben és tornatanárképzésben.
A rendezvényt megnyitó beszédében Naftali Bennet oktatási miniszter az egyéni felelősségvállalás jelentőségét hangsúlyozta, cselekvésre ösztönzött az álmok megvalósítása, a világ jobbá változtatása érdekében, és példának állította a kitüntetetteket. Az ország legrangosabb díját elsőként a magyar-izraeli sportolónő vehette át.

Tovább olvasom →

Rólunk írták…

Kulcsár László: Szerelemből Auschwitzba – a magyar zsidó Rómeó és Júlia
 
Biztosra vehető, hogy Garai András (Magyarország, *1928, Izrael, †2014), aki 16 évesen új „nevet” kapott: A115100, és 21 évesen nevet változtatott: András Juda Garaira, és akinek a névjegyén ma, ha élne, ez állhatna: dr. A. J. Garai – története nem egyedülálló.
De az is vitathatatlan, hogy egyedülálló a története.
Oldjuk föl a látszólagos ellentmondást! Nem egyedülálló, hiszen a világirodalom legszebb szerelmes történetével rokonítható: egy fülig szerelmes kamasz a saját életével mit sem törődve követte a szerelmét.
Följelentette önmagát, bár megmenekülhetett volna.
Mondjuk ki az igazságot, írjuk ide a tényt, mert különben csak sejthető lenne a történet! Garai András egy jómódú, pécsi zsidó családba született 1928 nyarán; édesanyja nagyon fiatalon elhunyt, alig ismerhette, hisz’ csupán hároméves volt. Apja kitért, egy keresztény nőt vett feleségül, és a fiát is rá akarta venni zsidósága elhagyására. A kis kamasz ellenállt, bár saját bőrén tapasztalta meg: egyre mostohább sors jut részéül zsidóként.

Tovább olvasom →

Izraeli TV adásában Dr. Garai András Júda története

Tarbay Dávid segítségének köszönhetően az izraeli 10-es kereskedelmi csatorna Jom HaSoah (Holokauszt Emléknap) alkalmával műsorára tűzi a Szerelemből Auschwitzba c. filmünket héber felirattal. Nem csak bel, hanem külföldi műsorszórásban és online adásban is közvetítik a filmet.

A film online megtekinthető április 24-én hétfőn hajnal 03:30-tól. (magyar idő szerint 02:30-tól)

http://10tv.nana10.co.il/Article/?ArticleID=1055909


 

Széder est – az utolsó vacsora 1. rész

A pészah hosszas elõkészületek után a pászkabárány feláldozásával és elfogyasztásával kezdõdik meg. Ma mindez a Tórában és a hagyományban elõírt rendben folyik le a Széder esten. „Az elsõ hónapban, a hónap tizennegyedikén este van az Örökkévaló peszachja.” (III. Móz. 23, 5 – Hertz)

A Széder szó rendet jelent. Ez arra utal, hogy elrendelt, parancsolt rendben, szertartásban folyik le az este az elõírt ételek elfogyasztásával. Az estet ma a hagadából (1) vezetik le, melynek jelentését az elbeszélés szóval szokták leginkább visszaadni. Ezt a könyvet kifejezetten erre az alkalomra szerkesztik meg. Pontosan le van írva a hagadában, hogy mit hogyan kell tenni, mit mikor kell elfogyasztani, és mondani. A hagada alapján beszélik el az Egyiptomból való szabadulás történetét is. A Tórában erre az ünnepre parancsolt ételek közül napjainkban már nem eszik meg a pészahi bárányt a vacsorán, mert a jeruzsálemi Templom lerombolása után egyáltalán nem mutatnak be áldozatot. Az ünnepre elrendelt bárányokat nincs hol feláldozni, így kimarad a pászkabárány elfogyasztása az ünnepbõl. (2)
Az utolsó vacsora egy Széder est keretében zajlott. Az eseményei követik a zsidók által ma is megtartott Széder menetét.