RISTO SANTALA : A MESSIÁS AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN A RABBINIKUS IRATOK FÉNYÉBEN

Ez a kötet a Messiás az Ószövetségben címû könyv folytatása. A keresztyénség gyökereit mutatja be a legrégibb, és legkevésbé cenzúrázott normatív zsidó forrásmunkák fényében. Ha az elsõ kötet egyfajta „Nahson ugrás” volt — az elsõ emberé, aki Mózes parancsára a Vörös Tengerbe ugrott, akkor a második kötetben már az ígéret földjére lépünk. Újra visszatérünk a Biblia õsi földjére, hogy utánajárjunk azon Messiási próféciák beteljesedésének, amelyeket az elsõ kötetben tanulmányoztunk. Tartalmukban és elõadásmódjukban az evangéliumok a „Midrás”, azaz a zsinagógai tanító irodalom gondolkodásmódját és logikáját tükrözik. Látható, hogy például a Mi Atyánk több olyan kifejezést és kérést tartalmaz, amely visszavezethetõ a kereszténység elõtti idõkre, és a Zsidó ima-irodalomban is fennmaradt.

Az Úr vacsora pedig úgy értendõ, mint egy messiási asztalközösség örökkévaló távlatokkal.
A szerzõ eredetileg modern héber nyelven írta ezeket a tanulmányokat, és a kötetet eddig öt ízben adták ki Izraelben. Az egyik jelentõs Arám tudós szavaival élve: „Még egyetlen ilyen Urunk életével foglalkozó munkát sem öntöttek ennyire tömör formába.”

Avner Boskey: Az eggyé lett új ember: zsidók és nem zsidók egymás iránti szeretete a Messiásban.

Miskolc, 2004. május 30. A jegyzetek az alkalmon készült CD-hangfelvétel alapján készültek. (A CD a Dániel csoport e-mail-jén vagy telefonszámán megrendelhető)

„2000 évvel ezelőtt Izrael volt az egyetlen népcsoport, aki megértette az Evangéliumot. Ma az egész világra eljutott az Örömhír, de a világ népei nagyjából elfelejtették, hogy ez a zsidó nép által került el hozzájuk. A történelem iróniáján keresztül ma unikumnak számít, ha egy zsidó beszél Jézusról. Az egyház történelme pedig tragikus módon olyan képet fest, mint amikor egy medve „táncol” egy nyúllal, ami még akkor is félelmetes a nyúl számára, ha a medve jókedvű. Sajnos a keresztények nagy része nem imádkozik ezekért a dolgokért, pedig ha igazán ébredést szeretnénk városainkban, országainkban, ezekért a kérdésekért kellene imádkoznunk.

A történelem azt mutatja számunkra, hogy a keresztény egyház hitéletének szerves részévé vált a zsidóság elvetése. Ezt igazolja a keresztény egyház szomorú történelme. A kereszténység „nemzeti öngyilkosságra” kényszerítette azokat a zsidókat, akik hinni akartak Jézusban, hiszen meg kellett tagadniuk mindent, ami népükhöz kapcsolta őket, ha hinni akartak!

De hogyan is élhet együtt zsidó és nem zsidó egyetlen testen belül, hiszen annyira különbözőek? Ám ugyanezen az alapon hogyan élhet együtt férfi és nő a házasságban, hiszen ők is annyira különbözőek? Milyen az „egy új ember” (Ef 2,16).

Olvassa tovább…»»

Zsidómisszió, vérvád, hebraisztika. Ötven forrás a reformáció és a zsidóság kapcsolatának kérdéséhez. A forrásokat válogatta, fordította, a bevezetést és a magyarázatokat írta Csepregi Zoltán.
Luther Kiadó, Budapest, 2004. 224 oldal, 1650 Ft

Végre!
Többszörös öröm kézbe venni ezt a puritán kiállítású könyvet. Nemcsak a keresztény tanításoknak és egyházaknak az antiszemitizmus huszadik századi térhódításában játszott szerepérol, illetve a holokauszt idején tapasztalt szelektív zsidóellenességérol folytatott vitában születtek közhelyes, tendenciózus, leleplezo vagy épp apologetikus szándékú fércmuvek, hanem a szellemi-teológiai elozmény egyik meghatározó idoszakáról, a reformációról is. Egy evangélikus teológus most arra vállalkozott, hogy az ambivalens zsidó-keresztény viszony sokat vitatott fejezetének tárgyilagos megközelítését elosegíto elemzést és forrásgyujteményt adjon közre.

A Luther Kiadó gondozásában megjelent kötet ötven XVI. századi forrást közöl. Értékét növeli, hogy a reformáció és a zsidóság kapcsolatát megvilágító chrestomáthiában reformáció korabeli, keresztény és zsidó szerzoktol származó vitairatok, levelek, prédikációk, rendeletek, jogi szakvélemények stb. dönto többsége eddig csak latin vagy német nyelven volt hozzáférheto. Az igen kevés lefordított részlet is többnyire csak szövegkörnyezetébol kiragadott idézettöredékként volt ismert a magyar olvasók elott.

Olvassa tovább…»»