Jézus az ókori zsidó történelem és irodalom tükrében

David Flusser, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora a judaizmus és a korai kereszténység azonos gyökerű történelmi és szellemi világának föltárásával és a holttengeri tekercsek kutatásával, értelmezésével lett világhírű. A Bécsben született, Prágában doktorált tudós barátai, mesterei, Martin Buber és Gershom Scholem hatására és tanácsára fogott roppant filológiai, szellemtörténeti és nyelvészeti munkába, amelynek során példátlan látogatottságú egyetemi előadás-sorozatokban, tudományos cikkekben, könyvekben fedezte fel a kereszténységet szülő ókori Közel-Kelet történelmi és vallási világát. Jézus-monográfiájában az apokaliptikus zsidó történelem és irodalom Messiás-vajúdó szellemi mozgalmai kontextusában rajzolja meg a szeretet forradalmárának (a szerző kifejezése) életrajzát.

forrás: www.multesjovo.hu

David H. Stern: Gyöngyszemek

Összefogás a Zsidó Újszövetség és Kommentár magyar nyelvre történő lefordításáért és kiadásáért.

Amennyiben az Örökkévaló felindít Téged, hogy a megvalósításában bármilyen részt vállalj ( böjt,ima, anyagi hozzájárulás), kérjük támogass bennünket!

Anyagi felajánlásodat a Segítség az élethez Alapítvány 12010611-01057394-00100000 számú Raiffeisen Banknál vezetett számlaszámára küldheted el ( kérjük, a közlemény rovatban tüntesd fel: “JNT”)!

David H. Stern: Gyöngyszemek a Jochanan (János) szerinti evangéliumból…

A Jewish New Testament című Újszövetség fordítása azzal a céllal készült, hogy nyelvi eszközök segítségével helyreállítsa az újszövetségi írások zsidó kulturális és vallási kontextusát. Ez a fordítás egyenlőre csak német és angol nyelven olvasható. A szerző engedélyével ízelítőül néhány részletet választottunk János Evangéliumából,
és a szerző által az Újszövetség ezen fordításához készült kommentárból, amelyek rávilágítanak a Tanach (Ószövetség) és az Újszövetség kulturális és tartalmi összefüggéseire és segítenek abban, hogy – mind zsidók, mind keresztények – felismerjük közös gyökereinket, nemcsak az Írásokban, hanem a két közösség által ma is gyakorolt szertartásokban, ünnepekben.A kereszténység és zsidóság kapcsolatában gyakran felmerülő érv, hogy maguk az újszövetségi írások “vádolhatók” zsidó- ellenességgel. Különös gyakorisággal hangzik ez el János evangéliumát illetően.

Tovább olvasom →

A troászi esti összejövetel rejtélye

Kedves Olvasók!

Izgalmas „utazásra” hív minket Risto Santala a finn lutheránus  tudós theológus, aki a Szent Írások mélységeit kutatja. Hosszú éveket  élt Izráelben és tanulmányozta az ősi forrásokat. A  Pál apostol – Saul rabbi: az ember és a tanító a zsidó iratok fényében című könyvében tárja fel  számunkra a troászi esti összejövetel rejtélyét.

részlet a könyvből:

Ennek az összejövetelnek a leírása így kezdődik: ” A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret…“. Az eredeti görög szövegben ez áll: “en de té mia tón szabbatón“, vagyis, a “sabbat elsején“. Ezt általában vasárnapnak szokták értelmezni, és amikor a gyülekezet ebben a különös éjszakai órában az Úr vacsoráját ünnepelte. A zsidók a napokat azonban napnyugtától napnyugtáig számolják. Az ősi keleti egyházak által használt szíriai Pesita az étkezést “eucharisztiának” nevezi, és hogy erre “b’jámmá d’chád b’sábbá” került sor, vagyis sabbatra következő napon, vagy – ha másképpen értelmezzük – a hét első napján. Franz Delitzsch  héber fordítása  szerint: “beechád básábbát“, amely szó szerinti jelentése: “az első napon a Sabbat  alatt“.

Miért jelenik meg a sabbat szó az eredeti görög szövegben és a szír változatban is? Lukács azt is írhatta volna, hogy a “hét első napján“, vagy a “hét első napjának estéjén“, ha valóban vasárnapról lett volna szó. Akkor szövege a héber “be jom ha rison” kifejezésnek felelt volna meg. Tovább olvasom →

Megjelent Dr. Daniel Juster Visszavonhatatlan elhívás című könyve

Megjelent Dr. Daniel Juster Visszavonhatatlan elhívás című könyvének magyar fordítása.
Pál apostol – a zsidó nép választottságára utalva – a következőt írja:

„mert Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok” (Róm.11:29).

A pogányok apostola ezalatt népének, Izraelnek különleges elhívását értette. Ugyanígy tesz Daniel Juster is.
A Visszavonhatatlan elhívás-ban kifejti Pál szavait, megmutatva, hogy Izrael választottsága mennyire különleges, amely a világ megáldásának eszközéül adatott, és megvilágítja, miként vehetők birtokba ezek az áldások napjainkban.

RISTO SANTALA : PÁL APOSTOL – SAUL RABBI

„Amikor a zsidók atyáik földjére visszatérnek, papiruszhídon át fognak visszatérni” — szól egy ősi közmondás. Ily módon gyökereikhez térnek haza. Nekünk, keresztyéneknek, ugyanúgy fontos visszatérnünk hitünk bölcsőjéhez.
Ez a könyv Pálról két, eredetileg héber nyelven írt könyv folytatásaként született meg Risto Santala tollából, melyek címe „A Messiás az Ószövetségben a rabbinikus iratok fényében” és „A Messiás az Újszövetségben rabbinikus iratok fényében”. Ezeket a könyveket Izraelben hatszor adták ki, és ennek eredménye több mint tízezer levelezőpartner címe és komolyan kereső emberek leveleinek százai.

Pál — az ember és tanító, az apostol életének folyásával ismertet meg, a gyermekkorát befolyásoló hatásokkal, Gámliél (Gamáliel) lábainál töltött tanuló évekkel, azzal a belső válsággal, amely zajlott benne mialatt a keresztyénség ellenségéből a pogányok apostolává vált. Apró információtöredékek százaiból nőtt ki Pál lelkivilágának közel képe és kirajzolódnak gondolkodásának alappillérei.

A keresztyén olvasó egyetérthet Gottlieb Klein rabbi végső következtetésével: „ Pál így hitéből vonta le következtetéseit. Lerontotta az Izrael és a nemzetek közé emelt kerítést. Az istenfélő pogányok többé már nem egy másodlagos rendszer részei, mint afféle félprozeliták (megtértek), a judaizmus függeléke. Krisztusban mindnyájan egyenlőek — a kapcsolatot Izraellel nem elvágni, hanem inkább megerősíteni kell!”

Mannie Brotman: Az a csodálatos zsidó könyv

(Részlet Sid Roth: Akiknek volt bátorságuk című könyvéből)

1. Izrael államának helyreállítása
Az Ézs. 11,12-ben Isten azt mondta:
Jelt ad a nemzeteknek, és összegyűjti Izráel szétszórt fiait, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről. (Ézs. 11,12)

Isten azt mondja, hogy Ő fogja Izraelt olyanná tenni, mint egy “jel” ( a héberben “csodálatos zászló vagy lobogó”), hogy láthassa a világ. És ezt úgy teszi meg, hogy összegyűjti a zsidó népet a föld négy sarkáról, csaknem 2000 éves szétszóratás után. 1948. Május 14-én a miniszterelnök, Dávid Ben Gurion ott állt a Tel Aviv-i Múzeum halljában, és bejelentette Izrael állam megalakulását. Egy nemzet született meg egyetlen nap alatt, pontosan úgy ahogyan azt a Biblia előre megjövendölte több mint 2700 évvel korábban!

Tovább olvasom →