Mannie Brotman: Az a csodálatos zsidó könyv

(Részlet Sid Roth: Akiknek volt bátorságuk című könyvéből)

1. Izrael államának helyreállítása
Az Ézs. 11,12-ben Isten azt mondta:
Jelt ad a nemzeteknek, és összegyűjti Izráel szétszórt fiait, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről. (Ézs. 11,12)

Isten azt mondja, hogy Ő fogja Izraelt olyanná tenni, mint egy “jel” ( a héberben “csodálatos zászló vagy lobogó”), hogy láthassa a világ. És ezt úgy teszi meg, hogy összegyűjti a zsidó népet a föld négy sarkáról, csaknem 2000 éves szétszóratás után. 1948. Május 14-én a miniszterelnök, Dávid Ben Gurion ott állt a Tel Aviv-i Múzeum halljában, és bejelentette Izrael állam megalakulását. Egy nemzet született meg egyetlen nap alatt, pontosan úgy ahogyan azt a Biblia előre megjövendölte több mint 2700 évvel korábban!

Ki hallott ilyet, ki látott ehhez foghatót? Vajon egy országért csak egy napig kell vajúdni? Születik-e nép csak úgy egyszerre? Hiszen alig vajúdott Sion, máris megszülte fiait.” (Ézs. 66,8)
2. A héber, “a tiszta nyelv” helyreállítása

A Szofóniás 3,9 ezt írja:
Akkor majd tisztává teszem a népek ajkát, mindnyájan az ÚR nevét hívják segítségül.” (Szof. 3,9)

Izrael olyan, mint egy hatalmas olvasztótégely, hiszen a zsidók a világ több mint száz országából térnek ide vissza. Mégis mindannyian a bibliai héber nyelvet tanulják, modern héber szavakkal kiegészítve. Csodálkozhatnánk azon, miért a héber nyelvet hívja “tisztának” a Biblia. Azért, mert a bibliai héberben nincs káromkodás, vagy trágárság. Az emberiség történelmében még soha nem volt példa arra, hogy egy õsi nép szétszóródott az egész földkerekségen, majd kétezer év múltán helyreáll a saját földjén a saját nyelvével. Honnan tudta a zsidó próféta, Zofóniás hogy ez meg fog történni?

3. Izrael ellenségeinek természetfeletti veresége négy nagy háborúban.

Az Ézsaiás 19,16-17 kijelenti, hogy a modern Izrael csodálatos gyõzelmeket fog aratni ellenségei fölött, amely 1948-ban (Függetlenségi háború), 1956-ban (Sínai háború), 1967-ben (Hatnapos háború) és 1973-ban (Jom kippur-i háború) be is következett.

Azon a napon olyan lesz Egyiptom, mint az asszonyok: borzadni és rettegni fog a Seregek URa fölemelt kezétől, mert fölemeli ellene.

Egyiptom rettegni fog Júdától: ha csak említik is elõtte, már retteg a Seregek URának végzésétől, amelyet ellene hozott.” ( Ézs. 19,16-17)

A négy háború alatt a néhány milliós kicsiny izraeli zsidó népességnek újra és újra meg kellett magát védenie a 20 nemzetbõl (ma 21 nemzet) álló, és egyre növekvő Arab Ligával szemben, amely abban az idõben 140 millió arabot képviselt. Izrael a katonaság tekintetében 5:1 arányban, a légierő és a tankok tekintetében 3:1 arányban, a tüzérség tekintetében 8:1 arányban, a rakéták tekintetében pedig 18:1arányú hátrányban volt. Izrael katonai költségvetése eltörpült azon dollármilliók mellett, amit Izrael ellenségei költöttek a zsidó állam elpusztítására. És habár Izrael szûkölködött fegyverekben, pénzben és katonákban, megnyerte a háborút a leküzdhetetlen ellenséggel szemben. Nincs más válasz, mint maga Isten, aki elõre megmondta a Bibliában, hogy ez fog történni

Nézzük meg három rövid példáját Isten izgalmas csodáinak, amelyeket Izraelért tett:

Egy zsidó idegenvezető mesélte: “A háború alatt a csoportommal egy aknamezőn rekedtünk. Az aknák kezdtek körülöttünk mindenhol felrobbanni. Egyszerre mindannyiunk meglepetésére egy kis homokvihar támadt, és engem és az embereimet biztonságban átvitt az aknamezőn!”

Így ment föl Illés forgószélben az égbe.” 2Kir. 2,11

A következő történetet egy izraeli levélben olvastam: “A csatamezőn láttam a hegytetőn egy embert, teljesen fehérbe öltözve, amint a katonáinkat árokról árokra segíti. Amikor a férfi felemelt a karját a Menny felé, a csata mindig az izraeli csapatok javára dõlt el. Odaadtam a látcsövet a tábornoknak, hogy jobban lásson. Ő is látta ezt a fehérbe öltözött férfit, aki azután eltűnt a szemünk elől.”

És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erõsebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb.” 2Móz. 17,11

Amikor Józsué Jerikónál volt, föltekintett, és látta, hogy egy férfi áll előtte, kivont karddal a kezében. Odament hozzá Józsué, és megkérdezte tőle: Közénk tartozol, vagy ellenségeinkhez?
Az pedig így felelt: Nem, hanem az ÚR seregének a vezére vagyok.” Józs. 5,13-14.

Egy riporter mesélte, hogy az apja (szintén riporter) a Golán fennsíkon volt, miután azt az izraeliek elfoglalták. Az apja megkérdezte a szíriai katonákat:
“Miért vonultatok vissza egy néhány zsidó elől, akik először jöttek fel?
Ők azonban így válaszoltak:
Valószínûleg tévedsz! Mi nem csak egy pár zsidó katonát láttunk. Katonák százait!”

Kiket láttak ezek a szíriai katonák? Isten angyalait? Lehet, hogy Isten újra harcba szólítja angyalait, hogy harcoljanak az Ő zsidó népéért, és Izrael ellenségeinek szívében félelmet keltsenek, Ézsaiás próféciájának megfelelõen?

4. Mezõgazdasági csodák fognak történni, mikor a zsidók visszatérnek Izraelbe

Az Ézsaiás 35,1 szerint:
Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz.”

Amikor a zsidó nép a Föld négy szélérõl visszatért Izraelbe, maláriás mocsarakat és kiszáradt, meddõ sivatagokat talált ott. A nomádok, akik e földön éltek évszázadokig, nem annyira a “sivatag gyermekei” voltak, sokkal inkább annak “apái”.

Semmit nem tettek annak érdekében, hogy elõsegítsék a föld helyreállítását; a közömbösségükkel inkább csak rosszabbá tették a helyzetet. Óriási mezõgazdasági átalakulás vette a kezdetét akkor, amikor a zsidók hazatértek szülõföldjükre. Úgy, ahogyan Ézsaiás ezt is megjövendölte.

Chicagóban, amikor ott éltem, mézédes izraeli narancsot vehettem. Miamiban tel-avivi paradicsomlét árultak, Washingtonban pedig gyönyörû izraeli vágott virágot. Csak el kell menni a híres tel-avivi Carmel piacra, és megláthatjuk a hatalmas méretû citrusokat, amelyek Izraelben növekedtek.

Az Írások azt mondják “a puszta… virágzik, mint a rózsa.” A legfontosabb vágott virág, amit Izraelből importálnak, a rózsa! Izrael kicsiny kis állama a világon, a harmadik helyen áll a vágott virágok exportálásában – 140 millió dollár értékben évente – többségében Európába. Hogyan lehetséges ez egy száraz meddõ sivatagban?

A banánt, amely tipikusan a meleg éghajlaton honos, a Jordán völgyében kiváló eredménnyel termesztik, míg csak öt mérfölddel arrébb az alma, a hideg éghajlat gyümölcse, szintén kiváló minõségben terem. Ezt a csodát a saját szememmel láttam. Izrael államának rövid fennállása óta már tagja a nemzetek azon csoportjának, amely nemcsak lakosai számára termel elegendő élelmet, hanem a mezõgazdasági termékek 20%-át a világ más országaiba exportálja. Az izraeli mezõgazdasági technológia és szakértelem is kelendõ cikk a harmadik világ országaiban és a magasan fejlett európai országokban, valamint az Egyesült Államokban is.

A vízfelhasználás Izraelben talán a leghatékonyabb. Szabályozza és ellenőrzi a különböző vízforrásokat, mint például a gyárakból származó újrafelhasznált vizet vagy a háztartásokból jövő szennyvizet. Az öntözést és a trágyázást az izraeli földterületek és kertészetek nagy részén integrált számítógépes rendszerek irányítják, ami csökkenti a munkaerő költséget, és maximálisan kihasználja a termelés számára a legideálisabb környezetet.

Az izraeli Negev sivatagban, egy különleges állomáson az öntözés sivatagi elvét és technikáját használják. Sós vizet pumpálnak fel a Negev mélyérõl, és így felülmúlhatatlan eredménnyel állítják elő a legízesebb és legjobb minőségű paradicsomot, amelynek nincs párja az egész világon. A padlizsánt, a sárgadinnyét, a burgonyát, a barackot, és a szõlõt szintén a sós vízzel öntözik és szüreteltetik a Negev sivatagban. Amint a zsidó nép visszatért földjére, Ézsaiási próféciái a sivatagban pompázó virágokról és az izraeli mezõgazdaságról pontosan beteljesedtek.

5. Izrael elpusztult városai újjáépíttetnek

Ámosz próféta így ír erről:
Jóra fordítom népemnek, Izráelnek sorsát. Az elpusztult városokat fölépítik, és laknak bennük. Ültetnek szőlőket, és isszák azok borát, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.” Ám. 9,14

1948 óta a zsidók úgy építették fel államukat, hogy az egyik kezükkel a malteros lapátot fogták, a másikkal pedig a fegyvert! Amellett, hogy négy komoly háborúban kellett magát megvédenie, Izrael gondoskodott a közlekedési rendszer megteremtésérõl, lakásokról, a nyelvtanfolyamok szervezéséről, munkahelyek teremtéséről és a több mint száz ország bevándorló millióinak taníttatásáról. Kormányt alakított, kifejlesztette az infrastruktúrát; sikerült felépítenie és ellátnia egy modern társadalmat, amire büszke lehet.

A hajdan “elhagyott városok” ma terjeszkedõ, modern metropoliszok és kikötők, mint Jeruzsálem, Tel Aviv, Jaffa, Haifa és sok más. Függetlenségének elnyerése óta Izrael folyamatosan építkezik. A sivatagot olyan mértékben hódítja vissza, hogy a térképkészítőknek nehéz lépést tartaniuk ezzel az ütemmel. Izraelnek nem csak a mezőgazdasága sikeres, hanem a technológiája, egyetemei, tudományos élete, haditechnikája, orvostudománya, és életének még oly sok vonatkozása is. Izrael állama pontosan olyan, amilyennek a Biblia előre leírta!

6. A zsidók vissza fognak térni észak földjérõl Izraelbe.

A Jeremiás könyve 16,14-15 ( a 23,7-8 szintén) beszél egy második Exodusról:
De majd eljön az idő – így szól az ÚR -, amikor nem azt mondják többé, hogy él az ÚR, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él az ÚR, aki fölhozta Izráelt észak földjérõl és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem õket földjükre, amelyet őseiknek adtam.”

Ha Jeruzsálemből északra repülsz, Mosszkvába érkezel. A korábbi Szovjetunió (különösen Oroszország) területén található az egyetlen akkora zsidó közösség Izraeltől északra, amely betöltheti ezt a próféciát. Körülbelül 2,5 milliótól 10 millióig( vegyes házasságú és identitásukat nem vállaló zsidókat is beleértve) élhetnek zsidók a volt Szovjetunió területén. Akárhányan is vannak, már legalább 1 millió orosz zsidó emigrált Izraelbe az utóbbi években. Ezeknek a kivándorlóknak a többsége magasan képzett oktató, fizikus, mérnök és zenész, akik Izrael szellemi életét megújítják az “észak földjéről”, pontosan úgy, ahogyan azt a zsidó írások 2600 évvel korábban megjövendölték!

Meglepő-e, ha én úgy nevezem: a “csodálatos zsidó Biblia”? Ha egy korábbi prófécia az írásokból beteljesedik, valaki azt mondhatná, hogy véletlen egybeesés. Ha két prófécia teljesedne be, szerencsés véletlen egybeesésnek nevezhetnénk. Ha három prófécia válik valóra, már, “jelentőségteljesen szerencsés egybeesésről” beszélhetünk! Ám amikor egyik prófécia teljesedik be a másik után, amelyek részleteiben is megfelelnek a leírtaknak, már valószínűség szabályai alapján is azt kell mondanunk, túlléptük a szerencse és a véletlenek világát. Isten biztos prófétai szót adott, amely alapján élhetünk, és amelyekre döntéseinket építhetjük!

Én is, ahogyan emberek milliói, arra a következtetésre jutottam, hogy a zsidó Biblia a leghitelesebb dokumentum a világon. Igen a Bibliát igazolta a történelem, a régészet, a földrajz, a próféciák és a Holt-tengeri tekercsek. És ami a legfontosabb, működik azoknak az életében, akik őszintén vizsgálat alá vetették. Bizonyíthatom a magam megtapasztalása által is. Ilyen bizonyítékok fényében állást kell foglalnunk az igazság dolgában. Hogyan tehetjük ezt meg?

Bámulatosnak tartom, hogy Isten valóban beteljesítette a bibliai próféciát; de azt akartam tudni, hogy ez hogyan vonatkozik rám. Mi Isten terve személyesen az én életemmel?