Konferencia Budapesten (2011): „Jeruzsálem maradjon Izrael egységes fővárosa

„Ha Európa nem támogatja Izraelt a béke ügyében, akkor szellemi örökségét tagadja meg, gyökereit vágja el, és ezáltal saját jövőjét sodorja veszélybe” – hangzott el azon a konferencián, melyre a világ számos országából Budapestre érkező Izrael-barát politikusok részvételével került sor. „Izrael nem létezhet Jeruzsálem nélkül”. A „politikailag korrekt” mellébeszélések ideje lejárt, eljött az idő, hogy „hangosabban és érthetőbben” tegyünk meg mindent a modern zsidó államért – mondta a Dél Afrikai Köztársaságból érkezett Kenneth Meshoe. Az Afrikai Keresztény Demokrata Párt alapító elnöke. Mindez az Izraelt Támogató Parlamenti Képviselők Nemzetközi Alapítványa (IIACF) 2011. október 29-31. között Budapesten tartotta éves elnökségi konferenciáját öt kontinens közel húsz országából érkező parlamenti és európai parlamenti képviselői valamint kormánytagok részvételével.
Az egybegyűlteket Pat Robertson amerikai televíziós személyiség, a CBN alapítója videó üzenetben köszöntötte. Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője az esemény házigazdájaként arról beszélt, hogy az esemény „Izrael és annak örök fővárosa, Jeruzsálem egysége melletti kiállás”.  Ilan Mor, Izrael állam magyarországi nagykövete felhívta a figyelmet, hogy hazájában az elmúlt huszonnégy órában is volt iszlám szélsőségesek által végrehajtott – civil áldozatokat követelő – terrortámadás.
Közös gyökerek
A nagykövetnek Jürgen Bühler, a Jeruzsálemi Nemzetközi Keresztény Nagykövetség segélyszervezet elnöke gratulált a tízedik izraeli Nobel-díjhoz, majd ennek kapcsán azt ecsetelte, hogy a modern világban mit jelent az a sok ezer éves bibliai megfogalmazás, miszerint „Izrael fáklya a nemzetek számára”. A brüsszeli Európai Koalíció Izraelért elnökségének tagja azt is leszögezte, hogy Európa „egyszer már bebizonyította a zsidóságnak, mit jelent, amikor csendben marad, ezért itt az idő, hogy megelőzve egy kilátásba helyezett katasztrófát, felemelje a szavát azért a népért, akitől a Bibliát kapta”.
A közös gyökerekről beszélt a finn Hannu Takkula is, aki második ciklusát tölti az Európai Parlamentben, és sajnálatát fejezte ki, hogy nem oszthatja meg budapesti élményét korábbi bizottsági szomszédjával, Schmitt Pállal.

„Az EU, mint a közel-keleti békefolyamatok fölött bábáskodó kvartett tagja, garanciát vállalt az osloi békefolyamatért, melyben benne foglaltatik, hogy egyik fél sem tesz egyoldalú lépéseket saját álláspontja megvalósításáért” – emlékeztette hallgatóságát az unió felelősségére Hack Péter, volt országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, ahol számos közéleti szereplő, politikus és a hazai zsidóság képviselői is megjelentek. A konferencián Lukács Tamás, kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes és Hiller István, korábbi oktatási miniszter is felszólalt.
Előbbi elismerte, hogy térségünkben soha sem volt ennyire bizonytalan a közel-kelet megítélése, már csak azért sem, mert – mint mondta – az arab tavasz kiszámíthatatlan, és a palesztinok ENSZ-tagságra való törekvése nehezen feldolgozható feszültséget gerjeszt. A parlament emberi jogi bizottságának elnöke ismertette a magyar külügyminisztérium elvi álláspontját (üdvözli a kvartett szerepét a békefolyamatban és Izrael biztonságát szem előtt tartva elismeri a palesztin nép jogát az államalapításhoz), kiemelve, hogy a zsidó nép joga Jeruzsálemhez történelmi és vallási szempontból is elvitathatatlan.
Hiller hazabeszélt
A zsidó nép ügyéért való összefogás aktualitását Hiller István szocialista politikus hazai példával illusztrálta, mikor arról beszélt, hogy amíg Szálasi Ferenc örökösei jelen vannak a magyar közéletben, addig nem hallgathatnak az önkényt elutasító szabadságpártiak. „Fasisztákkal nincs együttműködés és nincs szelektív egyetértés” – húzta alá a történész professzor.
Ayoob Kara izraeli fejlesztési miniszter-helyettes azt hangsúlyozta, hogy szerinte nem Izraelen múlik a közel-keleti béke, hiszen „a zsidó állam valamennyi háborúja honvédő jellegű volt”, és arról beszélt a szerinte a palesztinok akkor sem fogják elismerni Izrael létét, ha majd saját állammal rendelkeznek. „Az arab világban zajló változások nem a demokrácia irányába mozdítják a közel-keletet, ezért sürgősen tennünk kell valamit. Ne feledjük: Izrael a demokrácia harcát vívja a térségben, melynek egyelőre Jeruzsálem a frontvonala, de valójában az egész szabad világ békessége a tét” – hangsúlyozta a zsidó állam kormányának képviselője, aki azt szeretné, hogy hazánk Izrael elsőszámú barátai között szerepeljen.

Ötven Izraelt támogató amerikai kongresszusi képviselő nevében Doug Lamborn republikánus honatya is hasonlóképpen fogalmazott: „Ezekben a válságos időkben szervezetünk elsődleges célja megértetni a nemzeti parlamentekkel, hogy Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten”. Álláspontja szerint Izrael védhető határairól nem az ENSZ feladata dönteni, márpedig a palesztinok tagfelvételi kérelmének elfogadásával gyakorlatilag erre tesz kísérletet.
Jan Dzeidziczak, lengyel parlamenti képviselő katolikusként gondolja úgy, hogy „aki a zsidó-keresztény örökség haszonélvezője, az nem tehet mást, mint hogy támogatja Izrael ügyét”. A Kaczinsky-kabinet volt kormányszóvivője úgy vélte, a „21. század legnagyobb ideológiai és civilizációs konfliktusát” (Dzeidziczak szerint ez a kereszténység és a muzulmán világ között feszül) mégis – úgy tűnik – a demográfia szintjén fogja Európa elveszíteni.
A konferencia után a képviselők közös nyilatkozatot fogadtak el. Doug Lamborn amerikai képviselő ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy „a világ országainak elsődleges feladata, hogy először is fogadják el Jeruzsálemet Izrael egységes oszthatatlan fővárosának, és ennek megfelelőn Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezzék át a diplomáciai főképviseletüket”.

James Lunney kanadai képviselő az 1920-as San Remo-i konferencián elfogadott szerződésre emlékeztetett, mely szerint Jeruzsálem Izrael egységes fővárosa. Ezt a dokumentumot 1922-ben a Népszövetség is deklarálta, és mikor az ENSZ megalakult, akkor alapokmányának 80. cikkelye is kimondta, hogy kötelező érvénnyel folytonosnak és érvényesnek kell tekinteni a Népszövetség által elfogadottakat.
A hétfő reggelre elfogadott Közös Nyilatkozat történelmi, jogi és erkölcsi alapokra hivatkozva, elsődlegesen többek között elismeri Jeruzsálemet Izrael egységes és oszthatatlan fővárosának, ennek jegyében arra kéri a világ országait, hogy helyezzék át nagykövetségeiket Jeruzsálembe.

forrás: http://hvg.hu/vilag/20111101_jeruzsalem_izrael_konferencia