Benjamin Berger második előadása az Izrael Kongresszuson 2009.05.01-03. III. rész

Azt olvassuk a Józsué könyvében, hogy:
A nép pedig az elsõ hónak tizedik napján jöve fel a Jordánból, és tábort üte Gilgálban, Jérikhónak keleti határán.” (Józs. 4,19.) Mi történik az elsõ hónap tizedik napján? Ha visszalapozunk Mózes II. könyvének 12. fejezetéhez, azt olvassuk, hogy az izraelitáknak az elsõ hónap tizedik napján egy bárányt kellett venniük, és a tizennegyedik napon keresztül tartani az ünnepet. (II Móz 21, 18.) Tehát, amelyik napon a Jordánon átkeltek, azon a napon vették a bárányt. Egy pesszáhi bárányt. Emlékszünk, hogy az újszövetségben Bemerítõ János azt mondja: „Ime, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bûneit.” (Jn 1, 29.) Jézus bemerítkezésénél! Ez egy hatalmas üzenet, hogy az izraeliták ezen a napon keltek át, a tizedik napon. És eljutottak egy helyre, amit Gilgálnak hívtak. A Gilgál és a Golgota szó ugyanabból a gyökérbõl származnak: ’valami kerek’. Eljutottak Gilgál nevû helyre, és ott a szégyent, Egyiptom gyalázatát Isten eltávoztatta róluk.

Azt olvassuk az ötödik fejezetben, hogy:
És monda az Úr Józsuénak: Ma fordítottam el rólatok Égyiptom gyalázatát; ezért hívják e hely nevét Gilgálnak mind a mai napig.” (Józs. 5,9.) Isten ezt a generációt körülmetélte, mert õk körülmetéletlenek voltak, hisz legtöbbjük a pusztában született. A körülmetélés a vérrel kapcsolatos, amit ki kell ontani. Vér ontatott azon a helyen, amelyet Gilgálnak hívnak. Itt mondja Isten, hogy Egyiptom szégyenét elfordítottam rólatok. Mi volt Egyiptom szégyene? Egyiptom szégyene a rabszolga gondolkozásmód volt. Ami megvolt a zsidókban, hogy mindig visszatekintettek. Ez volt a gyalázat, ami a lázadáshoz is vezetett a pusztában, többször is. De akkor azt mondta Isten, ez eltávozott. Ennek vége, tiszták vagytok. Utána ünneplik meg a pesszáhot. Utána maradt abba a manna hullása, és megünnepelték a pesszáhot. Ezek azok a dolgok, amelyek olyan fontosak számunkra. Elsõként a papság. Kik a papok? Ha visszatekintünk Mózes II. könyvére, azt látjuk, hogy a történet azzal kezdõdik, hogy Isten azt mondja: ’Izrael az elsõszülött fiam.’ Késõbb, amikor Isten a papokat kiválasztja Lévi törzsébõl, így szól Mózeshez, Mózes negyedik könyvében: ’Az elsõszülöttek száma szerint válaszd ki a papokat. Nekik az elsõszülöttek helyén kell állniuk.’ Tehát Mózesnek meg kellett számolnia az elsõszülötteket, és utána választotta ki a papokat. Majd ezt mondja Isten: ’A Lévi papjai hozzám tartoznak.’ Azt mondja, amit az elsõszülöttekrõl. Miért mondja ezt az elsõszülöttekrõl? Mert megvásárolta õket vérrel, és most papok az Õ tulajdonában. Nekik nincs más örökségük, csak Isten az õ örökségük. Ez is Izrael egyik titka, hogy papi nemzetségnek hivatik, ahogy Isten azt Mózes második könyvében mondja: „És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép.” (2 Móz. 19,6.)Tehát a papok elõre mennek, és utána az egész nép átkel a Jordánon. Ez is egy papi elhívás. Azt hiszem, hogy mindez számunkra prófétikusan szól arról, ami jönni fog. A halálból való feltámadás Izraelben még sok-sok szenvedést és megaláztatást hoz, de végül Isten papi népévé lesznek. Erre a népre nemzedékeken keresztül várt Isten.Krisztus Teste számára ez azt jelenti, hogy a Test Messiási részének különös elhívása van. Ez nem teszi õt jobbá vagy kedvesebbé, mint a többi tagot, de neki ez az elhívása van. Ahogy Pál mondja a Rómaiakhoz írt levélben: „…zsidónak elõször meg görögnek…” (Róm 2, 9.)  Miért mondja ezt? Azért, mert egyszerûen van egy Isteni rend. Izrael az elsõszülött fiú. Elõször a zsidók. Ha az ítéletrõl van szó: elõször a zsidók, aztán a görögök. Ha az áldásról van szó, akkor is. Elõször a zsidók, aztán a görögök.
A papoknak elöl kell menniük. A papoknak engedelmesen kell az úton menniük. Be kell menniük a halálba, és ott állni, amíg ez egész nép átvonul, akkor jöhetnek ki. Különösen a mi idõnkben fel kell ismernünk, hogy van egy papi elhívás Izrael számára, a népünk számára, és a nemzetek gyülekezeteinek számára is. Papoknak kell lennünk Izraelben. Fel kell ismernünk, amit ma reggel hallottunk. Ítélet jön a népünkre.

Ez nagyon fáj, mert egy olyan családból származom, amelyik a Holokauszt során nagyon sokat szenvedett. Belegondolni abba, hogy még valami rettenetes fog velünk történni, nekem nagyon nehéz. Minden nap nehezemre esik erre gondolni. De tudom, hogy ez el fog jönni. Mert olyan bûnösekké váltunk. Mert annyi bûn van az országunkban. Mert olyan messze kerültünk az Istenünktõl. Ezért ez el fog jönni. De nem azért, hogy minket megsemmisítsen, hanem hogy megmentsen. Hogy végre betöltsük az elhívást, amit Isten adott számunkra. Hogy mi is áldássá váljunk minden nép számára. Ahogy ez kezdetben meg lett ígérve. Isten nemzetekbõl származó gyülekezete is be fog menni az örökség gazdagságába, amit Isten elkészített. De nekünk elõre kell mennünk. Nem azért, mert mi jobbak vagyunk, hanem azért, mert ez Isten útja. Ez meg is lesz. A lényeges, hogy Józsué vett tizenkét követ, mint Illés, aki az oltárt a Kármel hegyén építette. Tizenkét követ vett, pedig akkor a nép két részre szakadt. De õ tizenkét követ vett, és helyreállította Istennek az oltárát. Erre az oltárra szállt alá a tûz. Ez kapcsolatban van Isten népének a teljességével. Amíg ismét nem egyesülünk Benne és Általa, addig a tûz nem tud alászállni az oltárra.

Ezek fontos dolgok, amelyeket nekünk tudnunk és élnünk kell. Mert ez nagyon súlyos üzenet. Hatalmas üzenet, de nagyon-nagyon súlyos. De nem kell félnünk, mert olyan Istennel van dolgunk, Aki szeret minket. Olyan Istennel, Aki nekünk elkészített egy utat. Olyan Istennel van dolgunk, Aki megadja nekünk az erõt is, hogy egyszerûen hinni tudjunk, és igent mondjunk neki. Akkor velünk teljesít be mindent, és Jézusnak lesz egy mennyasszonya, aki fehérbe van öltözve, ahogy ma reggel errõl hallottunk. Aki elkészítette magát. Õ megkapja ezt a mennyasszonyt. Ez biztos, mert feltámadt a halálból, mert Õ a gyõztes, mert az Atya jobbján ül. Ezekbõl tudjuk, hogy ez meglesz. Még ha nem is látjuk hogyan, de meglesz. Nekünk Rá kell néznünk, és Benne hinnünk.A kapcsolatnak a nemzetek, és Izrael között valósággá kell lennie. Nincs másik út, csak ezt az utat járhatjuk be. Ha az antiszemitizmus olyan erõs is ma, ha sokak szívében van valamilyen antiszemita érzés, Isten ki fogja mosni ezt az Õ vérével. Mert végsõ soron az antiszemitizmus gyûlölet Isten Izraele ellen. Ezt be kell látnunk. Mert a zsidók elleni gyûlölet nem csak a zsidóknak szól. Ez azzal kapcsolatos, hogy az ördög valamit az ember szívébe plántált, hogy az Isten ellen menjen. A zsidók ennek áldozatai. Nem azért, mert ártatlanok vagyunk, hanem mert áldozatok lettünk. Fontos látnunk, testvérek, hogy az idõ rövid. Nagyon rövid. Nagyon mélyen benn járunk már az utolsó idõkben, és Isten ítélete jönni fog. De Isten megtisztít minket, elõkészít minket, hogy átkeljük a Jordánon, és bemenjünk az örökségbe, amit Õ készített számunkra Jesua HaMessiah-ban, Jézus Krisztusban. Ámen