A Talmudból is idézett Áder

Az antiszemitizmus megfékezését sürgették az izraeli parlament rendezvényén.
Áder János kettős minőségében, köztársasági elnökként és a Wallenberg-év magyarországi fővédnökeként érkezett Izraelbe. A Kövér László házelnököt helyettesítő „beugróként” végül őt hívta meg Reuven Rivlin, az izraeli törvényhozás elnöke arra az emlékülésre, amelyet Raoul Wallenberg, a zsidómentő svéd diplomata születésének századik évfordulója alkalmából rendeztek a jeruzsálemi Kneszetben. Kövér, az eredeti meghívott azért vált nemkívánatos személlyé Izraelben, mert részt vett a nácibarátnak tartott író, Nyirő József tervezett, székelyudvarhelyi újratemetésén.

Áder hétfő este megbeszélést folytatott Simon Peresszel, Izrael elnökével, akit Magyarországra hívott meg. Az együtt elköltött vacsora során a beszélgetés témája a két ország közti tudományos együttműködés volt. Fogadta Ádert Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Ezen a megbeszélésen szó volt a magyar–izraeli kétoldalú kapcsolatokról, Irán atomprogramjáról és az erősödő európai antiszemitizmusról. Áder János magyarországi látogatásra hívta őt is, hogy az izraeli miniszterelnök személyesen győződhessen meg a magyar zsidóság sorsáról.

A magyar köztársasági elnök kedden ellátogatott a Jad Vasem Intézetbe, a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontjába. Az Emlékezés Csarnokában lerótta kegyeletét Wallenberg emlékfájánál, valamint a magyar embermentők, köztük idősebb Antall József (a néhai miniszterelnök édesapja) emléktáblájánál is. – A holokauszt máshoz nem fogható szenvedéstörténet – hangoztatta a magyar államfő.

Ezután a Kneszet Chagall-termében megtartott emlékülésen Wallenberg előtt tisztelgett –Áder mellett – Per Westerberg, a svéd parlament elnöke és a centenáriumi megemlékezés házigazdája, Rivlin is. Az emlékülésen részt vevő országok lobogóinak csokraival díszített pódiumon helyet foglalt még Jiszrael Meir Lau, Tel-Aviv főrabbija, a Jad Vasem elnöke, valamint különleges meghívottként Louise Von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga, a család szóvivője, aki Áder János mellett ült. De nem csak a Wallenberg-rokon jelenléte volt különleges az eseményen. A meghívottak között ült több, számokkal tetovált karú nagymama is, a holokauszt túlélői. Mint Rivlin elmondta, Wallenberg nem néhány ezer embert, hanem sok tízezer világot mentett meg. Leszögezte, hogy semmiképpen sem tűrhető el az antiszemitizmus. Hangsúlyozta: „Nem szabad megbocsátanunk a még élő háborús bűnösöknek, még akkor sem, ha azok idős emberek”. Rivlin emlékeztette az egybegyűlteket, hogy Wallenberg számára a „svéd zászló sárga keresztje nem különbözött a sárga Dávid-csillagtól”, amit a zsidóknak kellett hordaniuk az üldöztetés éveiben. – Legyen áldott Raoul Wallenberg emléke! – zárta a beszédét, amit a résztvevők hangos ámennel nyugtáztak.

Áder magyar nyelvű beszédében mintegy elismerte, hogy a magyar állam a holokauszt idején nem tett semmit a zsidók megmentése érdekében, csak tétlenül szemlélte a vérzivatart. Ezután két, Auschwitzból szökött rab világszerte ismertté vált soraiból olvasott fel részleteket. Arra kérte az egybegyűlteket, hogy néhány másodperces néma csenddel adózzanak vele együtt a vészkorszakban elpusztultak, valamint Wallenberg emléke előtt.

A Talmudból is idézett Áder János: „Aki egy életet is megment, az egész világot menti meg”. – A holokauszt máshoz nem fogható szenvedéstörténet, a teremtett világ fokozhatatlan tragédiája – hangoztatta. Beszédének végén hangsúlyozta, hogy nem szabad hagyni az antiszemitizmus elterjedését.

Per Westerberg méltatta Magyarországot és Izraelt azért, ahogyan megemlékezik Wallenbergről. De az emlékezés mellett mindenkinek a jövőbe kell tekintenie, hogy a holokauszt tragédiája soha többé ne ismétlődhessék meg – tette hozzá.

forrás: www.nol.hu