Jom kippur – az engesztelés napja

A kürtzengés ünnepe után tíz nappal, tisri hónap tizedikén beköszönt a következő nagy ünnep: a Jom kippur. Ez rendkívül fontos nap volt a zsidó nép számára az évben, mert ezen a napon szerzett engesztelést a főpap Izrael egész népe, papsága és önmaga számára. „…a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van…“ (III. Móz. 23, 27).A történelmi Izraelben, amikor még állt a Templom, hatalmas bűnvallás történt ezen az ünnepen. Izrael egész népe könyörgött Istenhez, hogy a bűnbánati napon fogadja el a bemutatott áldozatokat. Ettől függött a következő év áldása, szellemi szabadsága, hisz a bűnöktől való szabadulásra a népnek csak egy év múlva volt lehetősége. Az ünnepre három Igerész vonatkozik: a III. Móz. 16. fejezete azt írja le részletesen, hogy mit kell cselekednie a főpapnak. A III. Móz. 23. a néphez szól, és a IV. Móz. 29, 7-11 az előírt áldozatokat foglalja össze. A Mindenható a „szombatok szombatja”-ként nevezi meg ezt az ünnepet (III. Móz. 16, 31), és „örökkévaló rendtartás”-ként adja Izraelnek. Az ünneppel kapcsolatban négy alkalommal is emlékezteti a népét az Örökkévaló, hogy „örök rendtartásul” rendeli (III. Móz. 23, 21; III. Móz. 16, 29; III. Móz. 16, 31; 3 Móz. 16,34). A III. Móz. 23, 21 hozzáteszi, hogy „örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.” Emiatt a zsidóság a szétszóratásban, „minden lakóhelyén” különösen fontosnak tartja az ünnep megtartását a mai napig.Úgy tűnik, mintha az Újszövetségben eltűnne a Jom kippur. Legalábbis a keresztény tanítók nem foglalkoztak vele túlságosan sokat, és az ünnepet évente a rendelt idején meg sem szokták említeni.

MEGHÍVÓ – ENYÉSZPONTOK 2.0

Az Enyészpontok 2.0 a kortárs képzőművészet által kevéssé feldolgozott és reflektált, 1945–1948 közötti időszak történéseit járja körül. Ebben a történelmileg meghatározó három évben több olyan zsidókat érintő pogrom, vérvád és lincselés történt Magyarország-szerte, amelyeknek legfeljebb a történelmi kutatásokban vannak nyomai, de a legutóbbi időkig nem kerültek be a köztudatba. A fókuszban most nem a fővárosi, hanem a vidéken történt események feldolgozása áll. A nyilvánosság előtt kevés szó esett eddig arról, hogy a második világháború alatt a fővárosinál jóval zártabb vidéki helyszínekről a közösség passzív, rosszabb esetben pedig aktív közreműködésével munka- és haláltáborokba elhurcolt zsidók közül a túlélők hogyan próbáltak és tudtak visszailleszkedni a régi környezetükbe.

IDŐPONT: 2017. OKTÓBER 4., 19:00
HELYSZÍN: 2B GALÉRIA, 1092 BUDAPEST, RÁDAY UTCA 47

enyeszpontok_2.0_meghivo_invitation (002)

Az ember teremtése – és a Ros Hásáná összefüggése néhány zsidó írásmagyarázat tükrében

2018. szeptember 09-én kezdi ünnepelni a zsidóság, hogy az Örökkévaló 5779 éve az első pénteki napon megalkotta az első emberpárt.
A zsidó naptár időszámításnak alapjait II. Hillél főpapsága idején, i.sz. 359. körül rakták le. Ezek szerint az ember teremtésének pontos időpontja i.e. 3761. év tisri hónap első napja, amelyet héber hittudósok számították ki a TANACH alapján.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem a teremtés első napjától kezdik az időszámítást?

Ennek az a magyarázata, hogy szerintük a teremtés első napjának minden különlegessége ellenére, Ros Hásáná felülmúlja Elul hónap 25. napját, mivel az ember megteremtése újfajta, mélyebb kapcsolatot hozott létre a Teremtő és a teremtett világ között.
A fizikai és szellemi tartományokban élő valamennyi lény közül csupán az ember az, amelyik szabadon dönthet, hogy elfogadja-e az Örökkévaló uralmát. Annak dacára, hogy a világegyetem valamennyi lényét az Örökkévaló teremtette, részükről e kapcsolat elfogadása nem tudatos. Viszont az Örökkévalóval alkotható egység lehetősége, ami az ember megteremtésével jött létre, felülmúlja a teremtés valamennyi korábbi szintjét.

Ádám, azaz az ember teremtése:

Napjainkra az Ádám szó személynévként honosodott meg, és így cseng a füleinkben. Tovább olvasom →

Modern Antisemitism in the Visegrád Countries – Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban

Modern Antisemitism in the Visegrád Countries, edited by Ildikó Barna and Anikó Félix.The book was published and launched on 11 July 2017 by Tom Lantos Institute.

Modern antiszemitizmus a visegrádi országokban címmel  angol nyelvű riportkötet jelent meg 2017. július 11-én Barna Ildikó és Félix Anikó szerkesztésében, a Tom Lantos Intézet gondozásában.

Download in PDF (in English)

 

 

Tovább olvasom →