Dobner Győző: A reformáció harmadik ága

Elhangzott a Keresztény Zsidó Társaság Elnökségi Ülésén 2017. november 20.-án

A reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplésére gazdag esemény sorozattal, programokkal készültek a protestáns egyházak külön-külön és együtt is.
Mivel nem vettem részt a Sportcsarnokban lezaljott közös rendezvényen, nincsenek információim arról, megemlékeztek-e a reformáció Luther és Kálvin nevéhez fűződő két fő irányzata mellett a harmadik, kevéssé ismert mozgalomról – az anabaptizmusról. (Úgy vélem, ebben a körben nem szükséges a görög alapszó jelentésére időt töltenünk.) A jelenlevők bizonyára ismerik a reformáció korszakának mozgalmait, de a harmadik ág meghatározó vezetői talán nem annyira ismertek.
Az elnagyolt történelmi tájékoztatás az anabaptizmust Münzer Tamás által vezetett parasztlázadással azonosítja, noha az általa vezetett mozgalom csupán egy radikális vonulata a Svájctól a német fejedelemségeken – Német Alföldön, ill. Kelet-Európán átívelő mozgalmaknak. A mozgalom egészének negatív megítélésében egy amerikai teológus történész (William R. Estep) gondos kutató munkája hozott változást. Tovább olvasom →

Reformáció 500. – az önvizsgálat jegyében

Mi is ott voltunk Wittenbergben 2017 október 31-én. De a csoport, aminek tagjai voltunk, más üzenettel gyűlt össze, mint az a sokaság, akik a reformáció 500 évfordulójára emlékeztek szerte a világon.
A kezdeményezők az önvizsgálat jegyében hívták össze a közel 400 résztvevőt a Wittenberg 2017 elnevezésű találkozóra.
Mivel is kellene a keresztény egyházaknak, tagságuknak szembenézniük? Erre keresett válaszokat ez a találkozó. Tovább olvasom →

Szerelemből Auschwitzba c. film

Korong Kész 0216A Szerelemből Auschwitzba interjúfilm Dr. Garai András Júda holokauszt túlélő történetét dolgozza fel gyermekkorától a haláltáborokból történő hazaérkezéséig Magyarországra.
Az interjút Izraelben, az akkor már nyugalmazott pszichiáter főorvossal rögzítettük, ezért az alcíme: Izraelben magyarul – beszélgetés Garai Andrással.

Tovább olvasom →

A „Hamász fia” az ENSZ-ben

Mosab Hassan Yousef heves felszólalásában a palesztin vezetők képmutatása ellen emelt szót – a hallgatóság néma maradt.
Meglepő fordulatot vett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának hétfői ülése, amikor Mosab Hassan Yousef a palesztin küldötteknek címzett felszólalásában Izrael mellett emelt szót – olvasható az Arutz Sheva cikkében. „Ti vagytok a palesztinok legnagyobb ellenségei” – jelentte ki beszédében a palesztin delegáció felé fordulva. „Ha Izrael nem létezne, nem tudnátok kit okolni” – tette hozzá.
A „Hamász fia” című könyv szerzője az iszlám ideológiára épült palesztin szervezet egyik alapítójának gyermekeként láttott napvilágot; később mégis úgy döntött, hogy megosztja a világgal a Hamász legsötétebb titkait. Habár Yousefre sokáig a szervezet lehetséges „trónörököseként” tekintettek, ő viszont szakított környezetével és máig rendszeresen próbálja a népének figyelmét ráirányítani a palesztin vezetők visszásságaira.
A UNWatch képviseletében jelen lévő Yousef azután mondott beszédet az ENSZ fórumán, hogy a tagállamok képviselői egymást váltva Izrael ellen emeltek szót. Szíria, Észak-Korea, Irán és Pakisztán küldöttei többek között az emberi jogok megsértésével, palesztinok elleni népirtással és állami szintű terror alkalmazásával vádolták a zsidó államot. Ekkor kapott szót Yousef, aki azzal kezdte beszédét, hogy a palesztin vezetőket senki nem választotta – önkényes módon törtek hatalomra. Szerinte a palesztinok képviselői valójában nem törekednek népük megsegítésére, sőt a fennálló konfliktusból igyekeznek hasznot húzni.

Beszédében Yousef kijelentette, hogy a Palesztin Hatóság vezetői megkínoztatják a politikai riválisaikat és megsértik a palesztinok emberi jogait.
„Arra használják ezt a fórumot, hogy félrevezessék a nemzetközi közösséget, a palesztin embereket – és elhitessék velük, hogy Izrael az okozója azoknak a problémáknak, amiket Önök okoznak” – mondta végül a szervezet tagjai előtt, akik zavart csendben hallgatták szavait.
forrás: zsido.com

Videó magyar felirattal

 

Jom kippur – az engesztelés napja

A kürtzengés ünnepe után tíz nappal, tisri hónap tizedikén beköszönt a következő nagy ünnep: a Jom kippur. Ez rendkívül fontos nap volt a zsidó nép számára az évben, mert ezen a napon szerzett engesztelést a főpap Izrael egész népe, papsága és önmaga számára. „…a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van…“ (III. Móz. 23, 27).A történelmi Izraelben, amikor még állt a Templom, hatalmas bűnvallás történt ezen az ünnepen. Izrael egész népe könyörgött Istenhez, hogy a bűnbánati napon fogadja el a bemutatott áldozatokat. Ettől függött a következő év áldása, szellemi szabadsága, hisz a bűnöktől való szabadulásra a népnek csak egy év múlva volt lehetősége. Az ünnepre három Igerész vonatkozik: a III. Móz. 16. fejezete azt írja le részletesen, hogy mit kell cselekednie a főpapnak. A III. Móz. 23. a néphez szól, és a IV. Móz. 29, 7-11 az előírt áldozatokat foglalja össze. A Mindenható a „szombatok szombatja”-ként nevezi meg ezt az ünnepet (III. Móz. 16, 31), és „örökkévaló rendtartás”-ként adja Izraelnek. Az ünneppel kapcsolatban négy alkalommal is emlékezteti a népét az Örökkévaló, hogy „örök rendtartásul” rendeli (III. Móz. 23, 21; III. Móz. 16, 29; III. Móz. 16, 31; 3 Móz. 16,34). A III. Móz. 23, 21 hozzáteszi, hogy „örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.” Emiatt a zsidóság a szétszóratásban, „minden lakóhelyén” különösen fontosnak tartja az ünnep megtartását a mai napig.Úgy tűnik, mintha az Újszövetségben eltűnne a Jom kippur. Legalábbis a keresztény tanítók nem foglalkoztak vele túlságosan sokat, és az ünnepet évente a rendelt idején meg sem szokták említeni.