Mi közünk Jeruzsálemhez című konferencia rövid összefoglalója

Ez év május 8-án az Izrael Fórum név alatt csoportosuló tíz magyar ill. magyarországon képviselettel rendelkezõ szervezet (Dániel csoport, Christian Witness to Izrael, Éjféli Kiáltás Misszió, Izrael Keresztény Barátai, Keresztények Izraelért, Magyar Evangéliumi Szövetség, Menóra Messiáshívõ Közösség, Nemzetközi Keresztény Követség Jeruzsálem, Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért, Segítség az Élethez Alapítvány) összefogásával konferenciát rendeztek a dunai Budapest hajón. A konferencia témája –   viszonyunk Jeruzsálemhez – igen aktuális kérdést vetett fel, különösképpen figyelembe véve azt a körülményt, hogy a mai Magyarország közhangulata a negatív szélsõségek felé hajlik az Izrael-kérdésben. Ezért is szükséges újból teológiailag átgondolni a keresztyének Jeruzsálemhez való kapcsolatának kérdéseit. A résztvevõ szervezetek képviselõi teljes egyetértésben kívántak számot adni Jeruzsálemmel és a zsidó néppel kapcsolatos Bibliából nyert látásmódjukról. A tíz említett szervezet továbbra is olyan keresztyén teológiát kíván mûvelni, amely az egyetemes Egyházban hagyományosan eluralkodott helytelen látásmódot kívánja ellenpontozni.
Rövid videó összeállítás

Az egész napos rendezvényt az Éjféli kiáltás szervezet képviseletében Nagy Erzsébet anyagilag kimagaslóan támogatta.Endreffy Géza a Norvég Egyházi szolgálat Izraelért magyarországi képviseletében köszöntötte a népes résztvevõ tábort. Rontó Attila néhány – a konferencia szellemiségét hûen tükrözõ dala után, a szervezetek rövid bemutatkozására került sor.

A konferencia díszvendége Willem J. Glashouwer holland református lelkész, a Christians for Israel International szervezet elnöke, a Miért Izrael c. könyv szerzõje, aki egyben az elsõ elõadó volt. Megszólalásában az alapoktól kezdve az Ábrahámi szövetség örökkévalóságát kiemelve kitért Jeruzsálem õsi helyének isteni kiválasztottságára, valamint a megígért isteni ígéretek beteljesülésére.

Einvág Zoltán a Izrael Keresztény Barátai magyarországi vezetõje a Jeruzsálem a szövetség városa címû filmbõl egy rövid részlettel vezette be elõadását. Bemutatta Jeruzsálem történelmét: múltját és jelenét, kiemelve e város heterogén lakosait, azoknak helyzetét és viszonyulását a Nagy Király városához. Jeruzsálem mint a történelmi események formáló edénye, a világ összes országára kihat, különösen azután hogy Izrael állama megalakulhatott 61 évvel ezelõtt. Ezért nem lehet egyetlen ország sem közömbös Izrael felé.

Dr. Szabó Dániel a Magyar Evangéliumi Szövetség képviseletében történelmi német példákon keresztül mutatta meg azok felelõsségét és munkáját, akik felismerték a kisiklott helytelen teológiai gondolkodás-vonat visszahelyezésének lehetõségét. Elõadásában erõteljes hangon emelte fel szavát Izraelrõl való helyes látásmód és tanítás mellett.

Dienes József korreferátumában erõteljesebb hangot ütött meg abban a kérdésben, hogy a helytelen látás Jeruzsálemrõl szellemi vakságot okoz, és felhívta a keresztyének figyelmét a  rossz gondolkodás veszélyeire.

Az ebéd utáni elõadások a ”Felelõsségünk Jeruzsálemért” címen folytatódtak. Kozma Ferenc a Christian Witness to Izrael képviselõje Pál apostol életútján keresztül mutatott rá a zsidósággal való sorsközösség vállalására, és arra, hogy „az egyháznak is empátiával és szolidaritással kell tekintenie a zsidóságra”. Rámutatott arra az igen fontos kérdésre, hogy vajon hogyan vállalhatja fel ma az egyház ezt a sorsközösséget? Úgy, hogy megérti: ami a zsidóságot támadja, az valójában az egyház lényegét is elpusztítani igyekszik. Kozma Ferenc kiemelte azon különbözõ területeket, ahol a felelõsségét meg kell élnie az Egyháznak: tanúságtételben, imádságban, adakozásban, teológusok és lelkészek igehirdetésében, hogy prófétaian reflektáló és tanúskodó szolgálatot végezhessünk a zsidóság mellett.

Lengyel Péter a Menóra Messiáshívõ Közösség vezetõje korreferátumában kiegészítette az Egyház felelõsségét abban a tekintetben, hogy vigasztalást kell hogy nyújtson a zsidó nép felé, továbbá kihangsúlyozta a dicséret fontosságát és az Izrael jövõjére vonatkozó próféciák kihirdetését. Elõadásában Jézus felelõsségtudatára világított rá, három aspektusból: Jézus kritikai hangot ütött meg kora vezetõinek helytelen magatartása ellen, rámutatva a szellemi képmutatására, valamint arra, hogy Jézus miért sírt Jeruzsálem felett, valamint miért halt is meg érte. Felhívta a figyelmet az Egyház mai felelõsségére is Jézus példamutatásán keresztül.

A konferencia utolsó elõadója Dr. Tatai István református lelkész volt, aki Jeruzsálem jövõjérõl beszélt. Bevezetõjében kifejtette, hogy a világ és a hagyományos teológiai gondolkodás nem hisz Jeruzsálem zsidó jövõjében. A Biblia alapján viszont a hívõk hihetnek e város végsõ pozitív jövõképében. Jeruzsálem a súlyos megpróbáltatás, a millennium, valamint a megdicsõülés hármas szakaszán átmenve, pozitív révbe ér. Kihangsúlyozta a népek és nemzetek felelõsségét: hogyan fognak a különbözõ országok viszonyulni Izraelhez a jövõben és miként fogja döntésük súlya pro és kontra befolyásolni saját sorsukat. Elõadásának záradékában a biztatásról beszélt: Isten mindvégig kezében fogja tartani a város sorsát. Szólt az imádkozás felelõsségérõl, Jeruzsálem felé megmutatandó szeretetünkrõl és az anyagi támogatás fontosságáról. Dr. Tatai István szintén kiemelte a vigasztalás és az együtt vigadás jelentõségét: Aki tud sírni vele, az tud majd vigadni is!

A konferenciát Dobner Gyõzõ baptista lelkész összegezte és zárta be, kihangsúlyozva és elmélyítve a nap legfontosabb megállapításait.