Izraelben magyarul – IX. rész

Jeruzsálem újraegyesítésének 50. évfordulóján érkeztünk ismét Izrael földjére.  A személyes találkozások mellett utazásunknak még 2  jelentős célja volt. Az izraeli Chanel 10-es TV adó által adásba került Szerelemből Auschwitzba c. filmünk héber és angol  feliratos dvd-it vittük ajándékba ismerőseinknek és Intézményeknek, illetve részt vettünk a Jerusalem Encounter 2017 Konferencián.
Első utunk Tel-Aviv-ba, ott is a Magyar Nagykövetségre vezetett.  Trombitás Zsófia konzul, helyettesítő kulturális attasé nagyon kedvesen fogadott bennünket. A Nagykövetség számára egy angol feliratos dvd-t ajándékoztunk, mellyel szándékunk szerint szerettünk volna hozzájárulni az elkövetkezendő megemlékezésekhez. Egy rövid tengerparti séta és fürdőzést követően a Ben Yehuda street-en található messiási Dugit Centerbe látogattunk el, ahol nagy örömmel fogadták a dvd 1 héber és 1 angol feliratos példányát.

Este különös találkozó következett. Dr.  Garai András Yehuda kisebbik fiával Ramival és a film héber fordítójával és elkötelezett támogatójával, Tarbay Dáviddal találkozhattam. Végre lehetőségünk adódott hosszabban beszélgetni, anekdotázni Garai  András életének olyan epizódjairól, amelyek nem fértek a 60 perces film keretei közé.

Másnap reggel már robogtunk is tovább Netanyára, ahol a film  felvételei készültek, hogy találkozhassunk Margoa Hotel éttermében  Egervári Verával és Skrek Miki bácsival, aki 99 éves és még mindig fantasztikus formában van! Kellemes légkörben, finom desszert mellett, nagyszerű beszélgetés bontakozott ki. Miki bácsival megegyeztünk, ha jövőre jövünk, akkor az ő történetét is megörökítjük magyarul. Felidéztük az első 2007-es találkozásunk eseményeit, körülményeit és emlékeztünk azokra, akik már nem lehetnek közöttünk: Joszi Levkovitsra, feleségére Katalinra, a két Yehudára, (Berkovits és Garai), Roóz Karcsi bácsira…. és a többiekre. A találkozó keretében átadtuk a helyi magyar B’nai B’rit csoport számára a héber feliratos dvd 1 tiszteletpéldányát.
Innen szállásadóinkhoz igyekeztünk. David és Irina a film készítését a forgatás ideje alatt több napon át  vendégszeretetükkel támogatták, továbbá David az angol nyelvű felirat lektorálásában is közreműködött. Ismét náluk szálltunk meg és egy kellemes,  átbeszélgetett estét követően természetesen nem maradhatott el, hogy ők is megkapják a film tiszteletpéldányát héberül.

Másnap már közelgett a sabat, s nekünk terveink szerint Gallileába kellett vennünk az irányt, ezért hamarosan a Tiberiasba induló buszon találtuk magunkat. Kívül tikkasztó hőség volt, de a busz légkondicionálójának hűs fuvallata feledtette ezt. Tiberiasra érkezve elfoglaltuk szállásunkat és elindultunk felfedezni a várost, amely megítélésem szerint pár évvel ezelőtti ottlétünkkor prosperálóbb képet sugárzott, de a Gallileai tenger, s azt körülölelő hegyek látványa felülírt mindent. Az első pár nap  “rohanását” a megpihenés, a sabat nyugalma és csendje váltotta fel. Volt időnk feltöltődni, pihenni, elmélyedni és elmerülni a tó hűsítő vízében is.

A sabat kimenetelét követő reggelen utunk Zfatra vezetett, méghozzá az úgynevezett Magyar Múzeumba. Itt Éva (Chava) Lustig fogadott minket nagy szeretettel. Különös élményt nyújtó tárlatvezetése nem csak a tárgyakra, hanem azokhoz fűződő személyes történetekre is kiterjedt. Büszkén mutatta  a számítógépes nyilvántartásukat, amelyet még a Jad Vashemben is megirigyelhetnének. Filmünk készítését ők is segítették, s ezért nagy örömmel adtuk át a Múzeum számára a héber feliratos dvd tiszteletpéldányát. Ezt követőn kalandoztunk Zfat óvárosának szűk utcácskáin, majd visszatértünk Tiberiasba.

Másnap reggel pedig irány a vágyva várt Jeruzsálem! Vendéglátónk, Vered kijött elénk a központi buszpályaudvarra, hogy mielőbb és biztonsággal eljussunk otthonába, amely az elkövetkező 6 napban a mi jeruzsálemi otthonunk is lett. Gyors bevásárlást követően elfoglaltuk szobáinkat, lehetőségünk adódott a felfrissülésre, majd a finom halvacsora közös elkészítése tette otthonossá számunkra az ott létünk első perceit.

Telefonálások, időpont egyeztetések, s már ki is alakult a találkozásaink rendje. Kiderült hogy épp most, amikor Jeruzsálemben vagyunk, egy kis ünnepségre kerül sor és szeretettel várnak minket is. A jeruzsálemi magyar közösség tagjai Esther Miron tiszteletére, az idei állami megemlékezésén Jom HaSoa emléknap alkalmával elmondott beszédének és sok évtizedes közösségéért végzett munkájának méltatására gyűlnek egybe, s a kis ünnepséget dr. Nagy Andor nagykövet úr is megtiszteli jelenlétével. Nem hagyhattuk ki ezt a spontán adódó nagyszerű lehetőséget. Megérkezésünkkor már sokan sürgölődtek a kis teremben az asztalok körül, hogy a vendéglátás minden tekintetben kifogástalan legyen. Nagy örömünkre, amikor bemutatkoztunk, s feltártuk mi járatban vagyunk Izraelben, többen megjegyezték, hogy látták a Garai Andrásról szóló film TV adását. Az ünnepség családi, baráti kör meghittségével zajlott. Zeneművek, magyar énekek, az ünnepelthez írt vers sorai és méltató szavak hangzottak el. Esther nénivel megegyeztünk, hogy pénteken délelőtt meglátogatom otthonában, s ott majd lesz lehetőség beszélgetnünk négyszemközt.

A következő napon a Jad Vasemben Esther Rachow az Európai Osztály vezetője fogadott minket, s elkísért a Vizuális Archívumhoz is. Mindkét helyen 1-1 héber feliratos dvd-t ajándékoztunk az Intézménynek. Innen budapesti ismerősünk Julika néni unokatestvéréhez Marika nénihez és férjéhez Beni bácsihoz vezetett az utunk, akiknek köszönhetően az előző években más mélységben fedezhettük fel Jeruzsálem Ó- és kertvárosi részeit, illetve a környező településeket. Ebédre szólt a meghívásunk, s hát újra megállapíthattuk, hogy Marika remekül főz és bánik a közel-keleti fűszerekkel. Beszélgetésünket áthatotta az béke és szeretet, amely kedves személyiségükből áradt felénk. Az ajándék héber feliratos dvd itt sem maradhatott el.

Pénteken délelőtt egy sabati virágcsokorral érkeztem Esther Mironhoz. Maratoni beszélgetésünk elsősorban jó barátjáról, Dr. Garai András Yehudáról és a vele készült interjúfilmről, a héber feliratozott dvd-ről folyt, melynek tiszteletpéldányát átadtam. Majd Izraelben és Magyarországon zajló aktuális közéleti kérdésekről cseréltünk eszmét. Beszélgetésünk végén Esther mesélt egy jeruzsálemi közösségről, amelynek gyökerei az Osztrák-Magyar Monarchiába nyúlnak vissza. Az úgynevezett Seva Kehilot (7 közösség, melynek részei voltak pl. a soproni, a sopron- vagy németkersztúri zsidó közösségek is ) orthodox leszármazottai, az Ehrenfeld rabbidinasztia vezetésével Jeruzsálemben megalapították Kiryat Mattersdorf-ot. Esther elmondása szerint olyan archívummal rendelkeznek, amely kutatásra érdemes. 

Péntek este abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy vendéglátónknál, Verednél, a németkeresztúri gyökerekkel is rendelkező messiáshívő rabbi Berger fivérekkel fogadhattuk a sabatot és költhettük el a fantasztikus sabati vacsorát.

Másnap a Berger fivérek által vezetett, a  Jaffa kapuál működő  messiási zsidó közösség sabati Istentiszteletén vettünk részt. Visszatérve jeruzsálemi “otthonunkba” már a vasárnap hajnali hazautazásra készülve, szívünkben hálával a sok értékes találkozásért, de mégis szomorúan csomagoltunk. Milyen gyorsan elröppent ez a 12 nap!

Szívünkben az gondolat visszhangzott, hogy ha az Örökkévaló is úgy akarja és éltet, akkor: Jövőre Jeruzsálemben!