Goldstone: képtelenek az apartheid-vádak Izraellel szemben

Richard Goldstone dél-afrikai bíró kedden a New York Times hasábjain cáfolta a zsidó állammal szembeni valótlan és rosszindulatú apartheid-vádakat. Mint írja, Izraelben nincsen apartheid és hozzátette, hogy aki ezzel vádolja a zsidó államot, annak a célja egyértelműen Izrael „delegitimizációja, elszigetelése és démonizálása”. A Goldstone-bizottság egykori elnöke szerint indokoltak Izrael terrorellenes intézkedései. A vád, hogy Izrael egy apartheid állam valótlan, rosszindulatú és inkább ellehetetleníti a békét és harmóniát, ahelyett, hogy elősegítené azt – írta Richard Goldstone bíró, az Izrael és a Hamasz terrorszervezet közötti 2009-es háborút vizsgáló bizottságnak az egykori elnöke a New York Times keddi elektronikus és nyomtatott kiadásban egyaránt megjelenő cikkében. Goldstone-nak a 2009-es izraeli-Hamasz konfliktusról készített jelentése az Izraellel szembeni elfogultság szimbólumává vált egy rövid időre. (A jelentést Magyarország egyébként éppen ebből a megfontolásból, több európai állammal egyaránt nem támogatta.) Mint ismeretes azonban, 2011 áprilisában Goldstone egy a Washington Postban megjelent írásában visszavonta a bizottsági jelentést, azt állítva, hogy „amennyiben akkor birtokában lett volna azoknak az információknak, amiket később megtudott”, más dokumentum született volna.

Goldstone, aki Dél-Afrika Legfelsőbb Bíróságában szolgálta az apartheid rendszer alatt, azt mondta, hogy „miközben az apartheid kifejezésnek széles a jelentése, a szó használata egyértelműen egy olyan helyzetre utal, amely 1994 előtt jellemezte Dél-Afrikát. Ennek használata igazságtalan és pontatlan rágalom Izraellel szemben, amelynek célja, hogy visszatartsa, semmint, hogy bátorítsa a béketárgyalásokat.” „Izraelben nincsen apartheid” – írja Goldstone, majd hozzáteszi: „az 1998-as Római Statútum alapján nincsen semmiféle olyan intézkedés, amely akár csak hasonlítana az apartheidhez.” A dél-afrikai bíró emlékeztet arra, hogy az izraeli arabok „szavazhatnak, vannak politikai pártjaik, képviselőik az izraeli parlamentben, valamint vezető pozíciókat is elfoglalnak, így például ott vannak a Legfelsőbb Bíróságban is. Az arab betegeket az izraeli betegekkel együtt kezelik, ugyanazok az orvosok, ugyanazokkal a módszerekkel”. Goldstone nem söpri le az asztalról a problémákat, és elismeri, hogy van bizonyos diszkrimináció az izraeli arabokkal szemben, de az – mint írja – „nem apartheid, amely tudatosan bebetonozza a különválasztást, mint alapelvet.” A Nyugati Parttal kapcsolatban Goldstone arról ír, hogy itt komplikáltabb az összkép, de még annak sincs semmi köze az apartheidhez.

A dél-afrikai bíró írásában kiállt Izrael terrorellenes intézkedései mellett is: „mindaddig, amíg a civil lakosság a Gázai övezetből és a Nyugati Partról érkező, folyamatos támadások árnyékában él, Izrael ellenőrzőpontokat állíthat fel, és egyéb szükséges lépéseket tehet meg az önvédelme érdekében, még akkor is, ha a palesztinok emiatt elnyomottnak érzik magukat”.

Amit a szélsőséges aktivisták „apartheid falnak” és a „gettó határainak” neveznek, az Goldstone szerint „biztonsági kerítés, amellyel a folyamatos terrortámadásoknak vetettek véget.” Hozzátette azonban, hogy mivel nehézségeket okoz bizonyos helyeken a fal, az izraeli Legfelsőbb Bíróság több esetben is felszólította Izraelt, hogy helyezze azt át, hogy minimálisra korlátozza a biztonsági intézkedések miatti nehézségeket.

Mint írja, Izrael egyedülálló demokrácia (a Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama), és “azért áll harcban több szomszédjával is, mivel nem hajlandók elismerni a létezéshez való jogát.”

Izraellel csak Egyiptom és Jordánia kötött békeszerződést. A libanoni határon az iszlamista Hezbollah fenyegetése miatt szinte háborús állapotok uralkodnak, Szíriával szintén a mai napig de iure hadban állnak, míg a Gázai övezetben uralkodó Hamasz terrorszervezet és iszlamista szövetségesei folyamatosan lövik a dél-izraeli városokat.

forrás: ML – atv.hu / The New York Times