Berkovits Juda: Néhány “élményem” Birkenautól Buchenwaldig

berkovicsjehudaMegjelent Berkovits Juda vissazemlékezése A 13 éves kassai fiú drámai történetének szilánkjai példát adnak a család, a szülők tiszteletéről és szeretetéről, az áldozatkészségről, a kitartásról, az élni akarásról, s arról, hogy hogyan lehet embernek maradni a lágerek embertelen poklában. Az emlékezés és az emlékeztetés parancsát betőltő írást ajánljuk minden kedves olvasónk figyelmébe.

birkenautol-buchenvaldig-nagyHalálmenet …
Ma is cipelem apámat a hátamon, mint tegnap. Teljesen kivagyok, csak erős akaratom tartja bennem a lelket. Erőm régen elfogyott, de makacs akarattal vonszolom magam és apámat. Nem szabad megállnom, vagy lerogynom, mert ha leesek, ketten esünk le, ha rám lőnek kettőnket együtt lőnek agyon. Rogyadozó lábaimon csetlek botlok a most már kettétört fatalpú cipőmben, de élni akarásom töretlen. Ismét egész nap megállás nélkül hajszolnak bennünket.”(videó interjú).

 Beszámoló a könyvbemutatóról