Iránnak már van atomfegyvere! – a volt CIA-ügynök szerint

A Reza Kahlili álnéven publikáló volt CIA ügynök, aki korábban tagja volt az Iráni Forradalmi Gárdának, csütörtökön azt írta az amerikai vezető napilap, a Washington Times hasábjain, hogy Irán már rendelkezik atomfegyverekkel. Állításait – saját értesülései mellett – számos titkosszolgálati vezető, volt ügynök és nukleáris szakértő állásfoglalásával igyekszik alátámasztani.

Reza Kahlili szerint teljesen értelmetlen az Egyesült Államok és a Nyugat nyomása, amellyel meg szeretnék akadályozni Iránt abban, hogy nukleáris fegyverekre tegyen szert. Mint írja, nem elég, hogy az Iszlám Köztársaságnak már vannak nukleáris fegyverei – a volt Szovjetunióból – de már rendelkezik elegendő dúsított urániummal ahhoz, hogy még többet előállítson. Ami még rosszabb – írja – hogy Teherán már hordozórakétákkal is rendelkezik.
A Nyugat már közel egy évtizede aggódik az iráni urániumdúsítás miatt – azzal vádolják Teheránt, hogy nukleáris fegyverek előállításán dolgozik. Irán azonban azt állítja, hogy kizárólag békés célokra használja fel a hasadóanyagot.

Az iraki-iráni háborúval kezdődött

Amikor Irán megkezdte nukleáris programját a nyolcvanas évek közepén, Reza Kahlili CIA ügynökként beépült az Iráni Forradalmi Gárdába. „A Gárda-titkosszolgálat akkor megtudta, hogy Szaddam Husszein igyekszik atombombát szerezni Irak számára. Iráni katonai vezetők pedig úgy döntöttek, hogy nekik is kell egy nukleáris fegyver, mert ha Irak hozzájut a sajátjához, akkor azt be fogja vetni ellenük. Akkoriban dúlt a két ország közötti háború” – írja Reza Kahlili. Mint írja, Mohsen Rezaei a Forradalmi Gárda akkor parancsnoka engedélyt kapott Khomeini ajatollahtól arra, hogy titkos programot indítson a nukleáris fegyver beszerzéséhez. Ezt követően pakisztáni katonai vezetőkkel, valamint egy pakisztáni atomtudóssal, Abdul Kader Hánnal léptek kapcsolatba. (Ahogy arról már korábban is írtunk, Abdul Kader Hán 2011 júliusában azt állította, hogy a kilencvenes évek végén pakisztáni katonai vezetők nukleáris technológiát értékesítettek Észak-Koreának. Az atomtudós dokumentumokkal bizonyította a Phenjan és a pakisztáni katonai vezetők közötti 3,5 millió dolláros tranzakciót – erősítette meg akkor egy amerikai szakértő az AP hírügynökségnek.)

Az ajatollah különgépén…

Miután Irán felvette a kapcsolatot Pakisztánnal, egy katonai parancsnok, Ali Shamkani dollár milliárdokat ajánlott az atombombáért, de Iszlámábádban csak nukleáris technológiát és centrifugákat adtak neki. Az első centrifugákat Khomeini különgépén csempészték be Iránba – írja Reza Kahlili. Aki szerint az atomfegyverek utáni hajsza során Irán megkereste a volt szovjet tagállamokat is. Amikor 1990-ben szétesett a birodalom, Teherán szemet vetett a volt tagállamok kezében lévő nukleáris harci fejekre.

„A kilencvenes évek elején azt a megbízást kaptam a CIA-től, hogy keressek egy iráni tudóst, aki tanúskodni tudna amellett, hogy Irán már rendelkezik atombombával. A CIA ugyanis megtudta, hogy az iráni titkosszolgálat ügynökei nukleáris létesítményeket látogattak végig a Szovjetunió területén, különös tekintettel Kazahsztánra” – írja Reza Kahlili.

Eltűnt atomfejek nyomában

A muszlim többségű Kazahsztánban tárolták a szovjetek a nukleáris arzenáljuk egy jelentős részét (1410 harci fejet), Irán ezért több százmillió dollárt ajánlott fel az országnak az atombombáért. Később olyan értesülések szivárogtak ki, hogy három atombomba hiányzik a készletből. Ezzel pedig egybecseng a lefegyverzési programot irányító orosz Viktor Szamoilov tábornok jelentése a vezérkarnak, aki arról értesítette feletteseit, hogy a három hiányzó töltet Kazahsztánból „tűnt el”. (Az ügyről több nemzetközi lap beszámolt. A Chicago Tribune – a New York Times napilapra hivatkozva – 1992 márciusában azt írta, hogy az eltűnt atomfegyverek Iránban bukkanhatnak fel. A német Focus pedig arról számolt be, hogy Irán azonnal bevethető atombombára tett szert.)

Paul Münstermann, aki akkoriban a Német Szövetségi Hírszerzés igazgatóhelyettese volt, szintén azt nyilatkozta, hogy nukleáris robbanófejre tett szert Irán. Mint mondta a két, vagy három harci fejet, valamint a közép hatótávolságú hordozórakétákat Kazahsztánból kapta az Iszlám Köztársaság. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy a harci fejek mellett Irán lopott, 152 milliméteres – tüzérségi eszközökkel kilőhető – atomtölteteket vásárolt a Vörös Hadsereg volt tisztjeitől.

“Köztudott”

2011 októberében pedig Mathew Nasuti, az amerikai légierő tisztje – aki korábban a Külügyminisztérium megbízásából részt vett az iraki tartományi újjáépítési programban, mint tanácsadó – arról számolt be, hogy 2008 márciusában a Külügyminisztérium egy értekezletén, a minisztérium Közel-Kelet szakértőiből álló csoportja elmondta, „köztudott” az, hogy Irán taktikai nukleáris fegyverekhez jutott, mégpedig egy, vagy több volt szovjet tagállamból.

„Egy tapasztalt hírszerző, a szolgálati csillaggal is kitüntetett Tony Shaffer alezredes elmondta nekem, hogy vannak forrásai, amelyek szerint Irán legalább két bevethető nukleáris fejjel rendelkezik” – írta Reza Kahlili, egyben emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az egyik hivatalos iráni lapban, a Kajhanban egy szerkesztőségi cikk figyelmeztetett arra, hogy nukleáris robbanásokra lehet számítani az amerikai városokban, amennyiben Iránt támadás éri.

Kudarcba fulladt nyugati válasz

Reza Kahlili szerint eredménytelen az iráni atomprogrammal szembeni nyugati reakció: „annak ellenére, hogy a Nyugat tudott róla, hogy az iráni vezetők nukleáris fegyverek után kutatnak, mégis úgy döntöttek, hogy tárgyalnak, megoldásban bizakodva. Az Obama adminisztráció eltelt három éve alapján azonban el kell ismerni, hogy a kezdeti jóakarat, majd az arra rákövetkező szankciók nem állították meg a teheráni nukleáris programot, sem az agresszív hozzáállásukon sem finomítottak”. Hozzáteszi: „az iráni vezetők – a négyszeres ENSZ szankciók ellenére – folytatják a rakéta- és urándúsítási programjukat, és már legalább hat bombához elegendő hasadóanyaggal rendelkeznek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség legutóbbi jelentése alapján”. Az Iráni Forradalmi Gárdának jelenleg több mint 1000 ballisztikus rakétája van, ezek közül sok irányul közel-keleti, valamint európai célpontok felé – írja Reza Kahlili, aki szerint Teherán nagy ugrást tett az interkontinentális fegyverrendszerek terén is, mindezt űrkutatási programnak álcázva. Hozzáteszi: Iránnak már vannak olyan hadihajói is, amelyeket nagy hatótávolságú föld-föld rakétákkal tudnak felszerelni, és Teherán ezeket hamarosan az Atlanti-óceánon, valamint a Mexikói-öbölben is bevetheti.
20:3
„Lehetséges, hogy már most elkéstünk az iráni atombombával szembeni fellépéssel. Miért feltételezzük azt, hogy Irán képtelen 20 év alatt elérni azt – a nukleáris technológia hatalmas szakirodalmával, valamint a 21. századi technológiával – amit az Egyesült Államok a negyvenes években 3 év alatt megvalósított?” – tette fel a kérdést Peter Vincent Pry nukleáris-fegyver szakértő, volt CIA ügynök, és az amerikai EMP Bizottság tagja. Pry szerint Iránnak egyetlen egy sikeres csapás elegendő ahhoz, hogy térdre kényszerítse az Egyesült Államokat: egy nukleáris EMP (elektromágneses hullám) csapás bedönthetné a teljes amerikai elektromos hálózatot, megbénítva az országot.

forrás: ML – atv.hu / Washington Times