A kiengesztelődés szolgálata

John Dawson:
Nemzeti Kiengesztelődési Koalíció (USA)

Hisszük, hogy Jézus követőiként az engesztelés útjára kell lépnünk, mint a gyógyulás szolgái, eszközei.

Sorainkban az emberiség mindenféle csoportjainak képviselői ott vannak. Remegve állunk meg mennyei Atyánk jelenlétében, és az Ő jelenlétéből tisztán látjuk az emberiség bűneit, és nem kívánjuk ezeket elfedni. Így arra hivattatunk, hogy az azonosuláson alapuló bűnbánat biblikus (papi) gyakorlatát folytassuk, amely egy olyan elfelejtett igazság, amely megnyitja az ébredés áradatát és meggyógyítja a nemzeteket.

A számos nemzeti kultúrában élő judeo-keresztény ethosz némi reményre ad alapot számunkra, de hisszük, hogy a kiengesztelődés szolgálata a megújult gyülekezet (egyház) feladata, hiszen nincsen más alapja a kiengesztelődésnek, mint a Jézus által bemutatott engesztelő áldozat. Minden nagy ébredésben a keresztény közösségek nagy hangsúlyt fektettek a bűnük leplezetlen megvallására, megváltozott életet és igazságos cselekedeteket keresve. A mai kereszténységnek is megvan az esélye, hogy a 90-es és az azt követő évek zaklatott világában a kiengesztelődés üzenetét hordozzák.

Ha Istennel való szövetségünket megszegtük, és emberi kapcsolatainkkal visszaéltünk, kiengesztelődésről csak akkor beszélhetünk, ha személyesen megvalljuk bűneinket. Azonban az emberiség legnagyobb bűnei nem egy-egy gonosz ember által történtek, hanem intézményeken, rendszereken, filozófiákon, kultúrákon, vallásokon és kormányokon keresztül. Ezért az egyéni ember hajlamos arra, hogy önmagát feloldozza a felelősség alól.

Azonban, ha az egyén nem hajlandó a közösségi felelősség felvállalására, ha nem vállal nemzetével, állampolgárságával, ősei szubkultúrájával közösséget, soha nem kerül sor őszinte bűnvallásra. Ez pedig egy sérült és megsértett világban hagy minket, ahol a közösen elkövetett bűnt elhallgatják, ahol nem jöhet létre kiengesztelődés, és ahol a régi gyűlölet elmélyül!