Sávuot, a Hetek ünnepe – Pünkösd 3.rész

Közös jegyek a Tóra adáskor és az Újszövetség Pünkösdjén

I. A nép egybegyüjtése, körülhatárolása:

II. Móz. 19,12. “Te pedig vedd körül a népet határsorompóval, megmondván nékik: õrizkedjetek fölmenni a hegyre, vagy annak csak szélét érinteni, mert aki megérinti a hegyet, halállal vész.”

ApCsel. 2,1 együtt voltak az atyafiak, az új nemzetség zsengéje “És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának.”

Nem olvasni arról, hogy az apostolok, tanítványok ebben az idõben mindnyájan együtt voltak. Az ünnepre való összegyûjtésük Isten akarata, és kegyelme volt. Tágabb értelemben az Újszövetség Pünkösdjén a Jeruzsálembe felzarándokolt zsidóság is össze lett gyûjtve, hogy a nemzetekbõl, az akkori világ minden tájáról érkezve valamelyest már a népeket is képviselje, akikre innentõl Isten Szelleme ugyanúgy kiáradt. A Messiáshoz Pünkösd napján megtért lelkek aztán egy-egy messiási gyümölcsként eleveníthették meg az országaikban a környezetüket.

Tovább olvasom →

Sávuot, a Hetek ünnepe – Pünkösd 2.rész

Az ünnepen zsinagógákban fõként a 10 parancsolatról, és a Sion hegyén kötött szövetségrõl emlékeznek meg ma is az errõl szóló Tóra-szakaszok felolvasásával az ünnep elsõ napján.
A központi szakaszok mellett az Ezékiel 1-2 fejezeteit, Habakuk 3. fejezetét, és Rúth könyvét is ekkor olvassák.
A hagyomány szerint a Sínai hegy virágba borult a nagy esemény tiszteletére a Tóra adását megelõzõen. Ezért mai is zöld növényekkel, néhol gyümölcsökkel díszítik fel a zsinagógákat.
Mit jelent a Sávuot a Messiási mozgalom számára?

Az aratás ünnepe
Ha pusztán az eseményeket nézzük Sávuot ünnepén, akkor nem történt más, nem volt más ünnepelni való, mint az, hogy a már megkezdett aratás kiteljesedik.
Az április tájékán elkezdett árpaaratás után a termények beérésével nemcsak az árpát, hanem a búzát, a gyümölcsöket is elkezdték aratni, szüretelni Izraelben. A vetés, a fák gyümölcsei az izraeli éghajlaton teljesen beértek ekkorra, május tájékára. Innentõl fogva teltek a csûrök, az aratók kinn voltak a mezõkön, az egész ország képét, az emberek hétköznapjait az aratás, a szüret, a termés betakarítása határozta meg. Munkában állt Isten népe.
(A fentiek szerint az elsõ hónapból 16 nap, a másodikból 30 telt el, és a harmadik napon kapták meg a törvényt, ami összesen 16+30+3 = 49 nap, amely hét hetet jelent.)

Tovább olvasom →

Kohn Lipót tanítása

Kohn Lipót lelkész úr, aki korábban rabbi volt, a Broadway 626. szám alatti zsidómisszió vezetője, tegnap kiadott egy prédikációt Jézus, Dávid Fia, Isten Fia címmel. Az igerész a Sámuel második könyve 19,12[1]: „Testvéreim vagytok, csontom és húsom vagytok; miért lennétek hát utolsók, mikor visszahozzák a királyt?” Kohn úr egyebek között ezt mondta:

Dávidnak királyként legfigyelemreméltóbb jellemvonása az, hogy bár ekkor már győzelmes hadserege lett, a tíz törzs mellette van, mégsem hódítóként tér vissza, utat törve hatalmas erői élén, hanem alattvalói ölelésébe szeretne visszatérni. A nép egyetértésével és egyhangú jóváhagyásával tér vissza. Dávid e messiási jellemvonásában bizonyos mértékig megfigyelhetjük Dávid Fia és Ura dicsőséges jellemének és királyságának visszfényét – Jézusét, akit Dávid szimbolizál. Tovább olvasom →

Izrael díjjal tüntették ki Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornászt

Az Izrael létrejöttének 69. évfordulóján, az ország függetlenségi napján átadott díjjal az 1956 után Izraelbe költözött Keleti Ágnes munkásságát ismerték el a helyi tornászképzésben és tornatanárképzésben.
A rendezvényt megnyitó beszédében Naftali Bennet oktatási miniszter az egyéni felelősségvállalás jelentőségét hangsúlyozta, cselekvésre ösztönzött az álmok megvalósítása, a világ jobbá változtatása érdekében, és példának állította a kitüntetetteket. Az ország legrangosabb díját elsőként a magyar-izraeli sportolónő vehette át.

Tovább olvasom →