Rólunk írták…

Kulcsár László: Szerelemből Auschwitzba – a magyar zsidó Rómeó és Júlia
 
Biztosra vehető, hogy Garai András (Magyarország, *1928, Izrael, †2014), aki 16 évesen új „nevet” kapott: A115100, és 21 évesen nevet változtatott: András Juda Garaira, és akinek a névjegyén ma, ha élne, ez állhatna: dr. A. J. Garai – története nem egyedülálló.
De az is vitathatatlan, hogy egyedülálló a története.
Oldjuk föl a látszólagos ellentmondást! Nem egyedülálló, hiszen a világirodalom legszebb szerelmes történetével rokonítható: egy fülig szerelmes kamasz a saját életével mit sem törődve követte a szerelmét.
Följelentette önmagát, bár megmenekülhetett volna.
Mondjuk ki az igazságot, írjuk ide a tényt, mert különben csak sejthető lenne a történet! Garai András egy jómódú, pécsi zsidó családba született 1928 nyarán; édesanyja nagyon fiatalon elhunyt, alig ismerhette, hisz’ csupán hároméves volt. Apja kitért, egy keresztény nőt vett feleségül, és a fiát is rá akarta venni zsidósága elhagyására. A kis kamasz ellenállt, bár saját bőrén tapasztalta meg: egyre mostohább sors jut részéül zsidóként.

Tovább olvasom →

Izraeli TV adásában Dr. Garai András Júda története

Tarbay Dávid segítségének köszönhetően az izraeli 10-es kereskedelmi csatorna Jom HaSoah (Holokauszt Emléknap) alkalmával műsorára tűzi a Szerelemből Auschwitzba c. filmünket héber felirattal. Nem csak bel, hanem külföldi műsorszórásban és online adásban is közvetítik a filmet.

A film online megtekinthető április 24-én hétfőn hajnal 03:30-tól. (magyar idő szerint 02:30-tól)

http://10tv.nana10.co.il/Article/?ArticleID=1055909


 

Széder est – az utolsó vacsora 1. rész

A pészah hosszas elõkészületek után a pászkabárány feláldozásával és elfogyasztásával kezdõdik meg. Ma mindez a Tórában és a hagyományban elõírt rendben folyik le a Széder esten. „Az elsõ hónapban, a hónap tizennegyedikén este van az Örökkévaló peszachja.” (III. Móz. 23, 5 – Hertz)

A Széder szó rendet jelent. Ez arra utal, hogy elrendelt, parancsolt rendben, szertartásban folyik le az este az elõírt ételek elfogyasztásával. Az estet ma a hagadából (1) vezetik le, melynek jelentését az elbeszélés szóval szokták leginkább visszaadni. Ezt a könyvet kifejezetten erre az alkalomra szerkesztik meg. Pontosan le van írva a hagadában, hogy mit hogyan kell tenni, mit mikor kell elfogyasztani, és mondani. A hagada alapján beszélik el az Egyiptomból való szabadulás történetét is. A Tórában erre az ünnepre parancsolt ételek közül napjainkban már nem eszik meg a pészahi bárányt a vacsorán, mert a jeruzsálemi Templom lerombolása után egyáltalán nem mutatnak be áldozatot. Az ünnepre elrendelt bárányokat nincs hol feláldozni, így kimarad a pászkabárány elfogyasztása az ünnepbõl. (2)
Az utolsó vacsora egy Széder est keretében zajlott. Az eseményei követik a zsidók által ma is megtartott Széder menetét.