Horogkereszteket mázoltak a bibliai József sírja fölé emelt épület falaira a ciszjordániai Nábluszban – közölte az izraeli hadsereg egyik szóvivője csütörtökön. Izraeli katonák csütörtök reggel fedezték fel a falakra mázolt horogkereszteket. A katonák megtisztították a helyet, s az ügy miatt Izrael panaszt tett a Palesztin Hatóságnál – tette hozzá szóvivő. A bibliai József sírja zarándokhely a vallásos zsidók számára. Az ószövetségi történet szerint József Ábrahám dédunokája, Jákob és Ráhel fia. Apja legkedvesebb fia volt, s ezért irigy fivérei eladták rabszolgának. Egyiptomba került, ahol megfejtette a fáraó álmát, így elkerülhetővé vált az ország népét fenyegető éhínség, ezért főhivatalnokká tették. Amikor testvérei Kánaánból Egyiptomba mentek élelemért, megbocsátott nekik, az egész háznépet meghívta a termékeny Gósenbe, ahol letelepedtek. Tőlük származott Izrael 12 törzse; József története szerepel a Koránban is. A palesztin autonómiáról szóló oslói megállapodások (1993) értelmében József sírja izraeli ellenőrzés alatt maradt volna. Pár héttel a második intifáda kirobbanása után, 2000 októberében kivonták Nábluszból a József síremlékét őrző izraeli egységeket, miután a palesztinok vállalták az épület őrizetének ellátását, illetve azt, hogy megóvják mindenféle támadástól.  Néhány órával az izraeli katonák elvonulása után azonban palesztin fegyveresek és polgári személyek megrohamozták a síremléket, s részlegesen lerombolták. A síremléket később restaurálták és mecsetté alakították át. Vallásos zsidók havonta egy alkalommal elzarándokolhatnak a síremlékhez, kivéve a nagyon feszült időszakokat.

MTI

A kürtzengés ünnepe után tíz nappal, tisri hónap tizedikén beköszönt a következő nagy ünnep: a Jom kippur. Ez rendkívül fontos nap volt a zsidó nép számára az évben, mert ezen a napon szerzett engesztelést a főpap Izrael egész népe, papsága és önmaga számára. „…a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van…“ (III. Móz. 23, 27).A történelmi Izraelben, amikor még állt a Templom, hatalmas bűnvallás történt ezen az ünnepen. Izrael egész népe könyörgött Istenhez, hogy a bűnbánati napon fogadja el a bemutatott áldozatokat. Ettől függött a következő év áldása, szellemi szabadsága, hisz a bűnöktől való szabadulásra a népnek csak egy év múlva volt lehetősége. Az ünnepre három Igerész vonatkozik: a III. Móz. 16. fejezete azt írja le részletesen, hogy mit kell cselekednie a főpapnak. A III. Móz. 23. a néphez szól, és a IV. Móz. 29, 7-11 az előírt áldozatokat foglalja össze. A Mindenható a „szombatok szombatja”-ként nevezi meg ezt az ünnepet (III. Móz. 16, 31), és „örökkévaló rendtartás”-ként adja Izraelnek. Az ünneppel kapcsolatban négy alkalommal is emlékezteti a népét az Örökkévaló, hogy „örök rendtartásul” rendeli (III. Móz. 23, 21; III. Móz. 16, 29; III. Móz. 16, 31; 3 Móz. 16,34). A III. Móz. 23, 21 hozzáteszi, hogy „örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken.” Emiatt a zsidóság a szétszóratásban, „minden lakóhelyén” különösen fontosnak tartja az ünnep megtartását a mai napig.Úgy tűnik, mintha az Újszövetségben eltűnne a Jom kippur. Legalábbis a keresztény tanítók nem foglalkoztak vele túlságosan sokat, és az ünnepet évente a rendelt idején meg sem szokták említeni.

Holt-tengeri tekercsek

Az  I.e. 3. és az I.sz. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket Kr.u. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban, egy ősi település, Hirbet Kumrán közelében, Jerikótól 15 kilométerre délre. 1947 és 1956 között összesen 900 tekercset tártak fel. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A digitalizálási projekt 2008-ban indult az Izraeli Régészeti Hivatal (Israel Antiquities Authority, IAA) és a Google izraeli kutatási-fejlesztési központja közötti együttműködésben, amelynek során a töredékekről nagyfelbontású, 1200 megapixeles felvételek készültek. Ennek köszönhetően életre keltették az évszázadok során elhalványult írásjeleket. Az eredeti szövegek mellett a fordítás is elérhető lesz.  „A holt-tengeri tekercsek projekt, amely előmozdíthatja a 20. század egyik legfontosabb régészeti felfedezésével kapcsolatos kutatásokat, egyben segít megőrizni a világörökség részét jelentő páratlan dokumentumokat” – mondta Josszi Matiasz professzor, az izraeli Google-központ ügyvezető igazgatója. Digitalizálták a legismertebb dokumentumot, az Ézsaiás-tekercset (1QIsa), amelyet 1947-ben az első barlangban fedeztek fel. A 73,4 centiméter hosszú dokumentum a legjobb állapotban fennmaradt töredék. Az 54 kolumnába rendezett, Kr.e. 125-ből származó szöveg 66 fejezetet tartalmaz Ézsaiás könyvének héber változatából.

Olvassa tovább…»»