Magyarország érdekelt a “két állam”-megoldásban: egy önálló, életképes, területileg összefüggő palesztin állam megalakulásában, amely egy biztonságban élő Izrael mellett békében létezik. Ennek eléréséhez az egyetlen járható út az igazságos és tartós, a két fél közvetlen tárgyalásain kidolgozott rendezés – közölte Martonyi János külügyminiszter csütörtökön nyílt levélben, Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő hozzá intézett előző napi nyílt levelére válaszul.

forrás: atv.hu

Határozatban szólította fel az Európai Parlament az uniós tagállamokat arra, hogy az ENSZ-ben egységesen nyilatkozzanak és szavazzanak a palesztin államiság kérdésében. A képviselők által elfogadott állásfoglalás szerint Palesztinát az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie.  Az izraeli-palesztin tárgyalások folytatását kéri az Európai Parlament, amely kézfelemeléssel, nagy többséggel fogadta el a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos állásfoglalását. A képviselők szerint az EU-nak támogatnia kell a palesztin elnök kérvényét, amelyben a palesztin államiság elismerését kérte az ENSZ-től. Az EP a dokumentumban kifejti, hogy az úgynevezett kétállamos megoldás híve, azaz elképzelései szerint Izrael mellett létre kell jönnie az önálló, palesztin államnak is. A képviselők által megfogalmazott szöveg szerint az új államot az 1967-es határok szerint kell létrehozni, a fővárosnak pedig Jeruzsálemnek kell lennie, csak úgy, mint Izraelnek.Az egyéb területi követeléseket (pl. a demográfiai változásokat figyelembe vevő módosításokat, vagy a Jeruzsálemen belüli változtatásokat) mindkét fél beleegyezésével lehet csak elfogadni – olvasható a szövegben. Az Európai Parlament a határozatban felszólította Izraelt, hogy azonnal állítsa le az úgynevezett telepépítéseket a palesztin területeken. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő ezzel kapcsolatban a héten emlékeztetett arra, hogy Izrael 1100 lakás építésébe fogott Kelet-Jeruzsálemben, amely nem járul hozzá a két fél közötti békés megoldáshoz. Emellett azt is kéri, hogy a Hamász ne lőjön ki több rakétát a Gáza-övezetből.

Olvassa tovább…»»

„Az egyház szorosan kötődik a zsidó emberekhez” – mondta a pápa a Reichstag (a német parlament) épületében tartott találkozón. Arra szólította a keresztény híveket, hogy próbálják „tudatosítani magukban a judaizmushoz való belső kötődésüket”, mivel a keresztények számára „nem létezhet szakadás az üdvösség történetében. Az üdvösség a zsidóktól ered.”

„Jézus konfliktusát a judaizmussal nem szabad felszínesen, az Ószövetséggel való szakításként értelmezni” – magyarázta. A Hegyi beszéd nem érvényteleníti Mózes törvényeit, hanem „feltárja azok rejtett lehetőségeit, és teret enged radikálisabb követeléseknek. Az emberi cselekedetek legmélyebb eredője, a szív felé irányít bennünket, ahol eldől, hogy mi tiszta és mi nem, ahol a hit, a remény és a szeretet növekszik.”

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében újból megismételte a palesztinoknak tett békeajánlatát. Mint mondta, Izrael már újraalapításakor kinyújtotta a karját szomszédjai felé, de ezt ma is megteszi. Netanjahu hangsúlyozta: a tartós béke vágyával fordulnak szomszédjaik, Egyiptom, Jordánia, Törökország, de legfőképpen a palesztinok felé.
Az izraeli miniszterelnök békeajánlattal kezdte beszédét az ENSZ Közgyűlése előtt. Mint mondta, Izrael békével fordul szomszédjai, a palesztinok, valamint a többi elnyomott nép, többek között az iráni, a szíriai felé. Video itt

Olvassa tovább…»»

A Palesztin Hatóság elnöke az ENSZ Közgyűlése előtt tartott beszédében Izraelt vádolta meg a béketárgyalások kudarcba fulladásáért. Abbász a szónoklatát megelőzően a nemzetközi nyomás, valamint a Hamasz kritikája ellenére is átnyújtotta ENSZ tagsági kérelmét. A tagsági kérelmének átnyújtását követően Abbász, a Közgyűlés előtt tartott beszédében megbékélésre szólította fel az izraelieket, majd egyben azzal vádolta meg őket, hogy Jeruzsálem felelős a kudarcba fulladt béketárgyalásokért. Azzal ostorozta a zsidó államot, hogy folytatta az izraeli építkezéseket a „palesztin területeken”, ezzel zsákutcába vezetve a békefolyamatot. Mint mondta, ezzel a politikával Izrael igyekezett aláásni a két állam megoldást, és már-már a Palesztin Nemzeti Hatóság létét is veszélyeztette. A palesztin vezető hozzátette: minden, a békefolyamat „felújítása” érdekében tett „igyekezete” ellenére az izraeli kormány álláspontjába ütközött. A palesztinok folytatni fogják a népi, békés ellenállást – jelentette ki Abbász. Abbász úgy vélekedett: “elég, elég, elég”, itt az idő a palesztin függetlenségre, véget kell vetni a 63 éve tartó „tragédiának”. A palesztin elnök szerint az ENSZ szavazás a palesztin államról az igazság pillanata lehet, amelyben az államok arról dönthetnek, hagyják-e, hogy tovább folytatódjon a világ utolsó „megszállása”. Abbász szerint a palesztin állam határainak az 1967-es vonalak előtti mezsgyéken kell húzódniuk, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. (Ez utóbbi azt jelentené, hogy a zsidóságot megfosztják legszentebb helyeitől, azok ugyanis az 1967-es vonalak mögött húzódnak.)

3) A Király koronázása :
„És kenje őt ott Sádók pap és Nátán próféta Izráelnek királyává; és fújjátok meg a harsonákat (sófárokat), és kiáltsátok: Éljen Salamon király!” (I. Kir. 1,34 vö. 1, 39 – Károli)
„Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés (sófárfújás) közt az Úr.” (Zsolt. 47, 6 – Károli)

„És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és a ki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik….
És az ő ruháján és tomporán oda vala írva az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura.” (Jel. 19, 11.16- Károli)

A sófár akkor hangzott fel, amikor az új király trónra ült. Az újonnan megkoronázott királyt vezette elő és az ő hatalmát hirdette. Láthatjuk ezt az Írásban Salamon trónra lépésénél, Jéhunál (II. Kir. 9, 13) vagy Joásnál (II. Kir. 11, 12-14).
Alig képzelhető el az, hogy ha Izrael földi királyainak trónra lépésekor szólt a sófár, akkor a mennyei Király trónra lépésekor hallgatnának a kosszarv kürtök. Az üdvtörténet új nagy korszakát beharangozó sófár szava azt hirdeti: Jön a Királyok Királya! Eljött megkoronázásának ideje! Mintha már erről szólna a Kóráh fiainak zsoltára is:
„Felvonul Isten harsona-szónál, kürtzengés (sófárfújás) közt az Úr. Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek! Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel. Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján.” (Zsolt. 47, 6-9 – Károli)

De még világosabban hirdeti ez a 98. zsoltár:
„Trombitákkal (trombitákkal) és kürtzengéssel (sófár hangjával) vígadozzatok a király, az Úr előtt!” (Zsolt. 98,6 – Károli)

* * *
4) Izsák feláldozása – Ábrahám feltámadásba vetett hite:

Olvassa tovább…»»

Mit jelenthet az ünnep a Messiásban?

Nem csak ezen az ünnepen szól a kürt, mint erről korábban szó volt. Hiszen a többi hónap elején vagy Jom kippurkor is megfújják. De ez az ünnep „csak” a sófár megfújásáról szól, és így mindent magában foglal, ami Isten Igéjében a sófárfújással kapcsolatba hozható. Elsősorban ez adja a kulcsot az ünnep üdvtörténeti helyének megleléséhez. Másodsorban a zsidó hagyomány, amely minden hangsúlyeltolódás ellenére máig tartja az ünnepet. A zsidó Szádja Gaon rabbi (882-942) tízféle értelmezését (8)adta meg a sófárfújásnak, ezekből indultunk ki a Messiás után kutatva. Mindenek előtt azonban három Igére szeretnénk rámutatni, amelyeket a keresztény világban nem hoznak kapcsolatba a kürtzengés ünnepével.

A sófár a Jelenések könyvén kívül e három helyen fordul elő az Újszövetségben. Ezek kiemelkednek az Írásból üzenetükkel. (Ezen kívül egyszer olvasni még a Zsidókhoz írt levélben a sófárról.)
E három összhangban lévő Igében összegzi aztán az Újszövetség mindazokat a motívumokat, amelyek a Tanachban (Ószövetségben) a sófárfújással kapcsolatban megjelennek. Mindhárom Ige az elragadtatáshoz köthető, és a Messiás közeli második visszajövetelét vetíti előre.

Olvassa tovább…»»