Portugália, Lisszabon Béke-konferencia Lisszabonban, mely a Katolikus Egyház bocsánatával végzõdött a portugál zsidó közösség elõtt.
Bulletin-00-0354
Mika Palo Lisszabon, 2000. September 29(ENI)
Portugália Római Katolikus egyházfõje nyilvános bocsánatkérõ nyilatkozatot bocsátott ki a helyi zsidó közösség vezetõinek azokért a szenvedésekért, amelyeket a Katolikus Egyház mért rájuk a 16. században azzal, hogy az inkvizíciót támogatta, számtalan zsidót számûzött Portugáliából, vagy õket a keresztény hitre való áttérésre kényszerítette.
Ezen a nemzetközi vallásos összejövetelen, amelynek a “Béke óceánjai” nevû szervezett adott otthont a portugál fõvárosban, Lisszabonban, szeptember 26-án, Dom José Policarpo, Lisszabon Katolikus Pátriarkája kifejezte sajnálatát a portugál zsidó közösség számára.
Olvassa tovább…»»
Ezen az estén központi gondolatunk a “Mit cselekedtél? A te testvérednek vére hozzám kiált a földről” bibliai idézettel összegezhető. Előadónk, Dr. Peter Hocken,
*** Magam is nagy várakozással és feszültséggel vagyok, hogy meghallgassam, amit megoszt velünk a bűnbánatról az antiszemitizmus felett, a teológiai antiszemitizmus (antijudaizmus) felett, illetve a bűnbánatról, amire azért kell eljutnia a kereszténységnek, mert elnyomta a Jézusban hitre jutott zsidók zsidó identitását a történelem során.
Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Peter Hockent is, aki elfogadta meghívásunkat. Hadd áruljam el, hogy alig egy hete még kórházban volt, mégis vállalta, hogy megtartja előadását. Mi ezt nagyra értékeljük, Isten pedig megjutalmazza érte.
***
Peter Hocken:
A bűnbánat és a kiengesztelődés kérdéséről szeretnék beszélni. A keresztények/keresztyének: egyházaink bűnbánatáról, a zsidó nép ellen elkövetett bűnök miatt. A zsidók és a nemzetek közötti kiengesztelődésről, amelyhez ez a bűnbánat vezet. E kiengesztelődés a gyakorlatban több szinten is megtermi gyümölcsét.
Olvassa tovább…»»
Beküldve: 2007-08-28 Ide:
Írások Jean-Marie Lustiger, Párizs érsek-bíborosa: Zsidók és keresztények jövõbeni kapcsolatáról…
Zsidók és keresztények jövõbeli kapcsolatáról fejtette ki gondolatait Jean-Marie Lustiger párizsi bíboros érsek New Yorkban. Az alkalmat az adta, hogy Franciaország elõzõ fõrabbijával, René-Samuel Sirat-val együtt õ kapta meg a fairfieldi Sacre-Coeur Egyetem a zsidók és keresztények közötti megértés központja “Nostra aetateÓ elnevezésû díjat.
Beszédében a zsidók és keresztények közötti új párbeszéd feltételeként kiemelte: fontos kutatni, elemezni azokat az ellentéteket és találkozásokat, mi több, ellentmondásos hasonlóságokat, amelyek a zsidó, illetve keresztény tudatot az utóbbi 2000 évben jellemezték. Rámutatott, hogy az utolsó ötven év milyen gazdag volt változásokban, amelyeknek során a zsidó-keresztény kapcsolatok is alapjaiban alakultak át.
Földrajzilag tekintve, gyakorlatilag már a XIX. század végétől kezdődően, kivált Izrael állam megalakulásával a korábban letelepedett zsidók közül – elsősorban az iszlám befolyás alá került országokból – igen sokan vándoroltak más országokba: részben Izraelbe tértek vissza, részben pedig a nyugati típusú kultúra országaiba költöztek. E folyamat eredményeképpen mára több zsidó él az Egyesült Államokban, mint Izraelben.
Olvassa tovább…»»
Beküldve: 2007-08-28 Ide:
Írások 2002. június 30-án a soproni zsidó temetõben megtartott gyászünnep kapcsán írt levelünk:
A Soproni Zsidó Hitközség részéreTisztelt Címzett!
Tisztelettel adózva az áldozatok emlékének: gyász, fájdalom és szégyen van a szívünkben, amikor kegyelettel megemlékezünk arról az 1640 soproni mártírról, akiket 1944. és 1945. között elpusztítottak zsidóságuk miatt.
A sötétség hatalmának órái voltak ezek, de sajnos nem előzmények nélkül valók Sopron és Magyarország történelmének folyamán.
Megölte őket a gyűlölet, melynek forrását a múltban néhány korai egyházatya anti-judaizmusa, a középkor keresztes hadjárati és az antiszemitizmus európai térhódítása szolgáltatta.
Gyász, fájdalom és szégyen van a szívünkben, mert a szeretetet hirdető keresztény egyházak képviselői – tisztelet a kivételnek – vagy tévelyegve azonosultak az antiszemita eszmékkel, vagy hallgatásukkal bűnrészesekké váltak. Ezzel megcsúfolták az Örökkévalót és keresztény hitünket, s így közvetve halálát okozták 600 ezer zsidó honfitársunknak.
Olvassa tovább…»»
Beküldve: 2007-08-28 Ide:
Írások 
A főpap ruháját 2Móz 28. és 39. r. részletesen leírja: az alsó- és a felsőruha (éfód és hósen) aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin- és lenfonálból készített szőttes volt. Az éfódot a köntös és az éfód palástja fölött viselték (2Móz 29,5; 3Móz 8,7). A hósen egy négyszög formájú táska volt, amelyben a jövendöléshez szükséges ÚRÍM és TUMMÍM volt. A fején turbánt (misznefet) viselt, a turbánon elöl aranyból készült virágdísz volt. Az öltözéket az öv (abnét) egészítette ki.
Vitás ügyekben ő kérdezte meg Istent az éfód, valamint az úrím és tummím segítségével (2Móz 28,30; Péld 16,33; 4Móz 27,21; 1Sám 14,31), s így õt illette a legfelsőbb döntés joga minden vallási kérdésben. Ő a közbenjáró Isten és ember között, amint a Zsid 5,1 összefoglalja szerepét.
Olvassa tovább…»»
Beküldve: 2007-08-28 Ide:
Írások A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig
(vázlatpontok Dr. Pollák Miksa könyve alapján Bp.1896.)
A honfoglalók közt talán zsidó hitűek is voltak mivel, a csatlakozó kazár törzs a 8. sz.-tól áttért a zsidó hitre.- 953-ból tényként maradt ránk, a magyarországi zsidóságra vonatkozóan, hogy egy bizonyos Teha v. Teka nevezetű várispán Endre és Béla király alatt a Sopronhoz közeli / mai Vas-megye területén / Röjtökőrnek volt az ura. Béla király 1228-ban fosztotta meg ettõl a címétõl.(forrás: Khon S.:Héber kútforrások10.köt1.)
- Zsidó hagyományok szerint őseik már a X. sz.-ban itt éltek, és a XI. sz.-tól már privilégiummal rendelkeztek.(Erre utal az a tény, hogy amikor a helyi zsidóság 1526-ban a várossal élet-halál harcot vív, akkor a 600 éves múltjukra hivatkoznak. Sajnos az 1317-es tűzvész során ezek a bizonyítékok megsemmisülhettek, de a Róbert Károly által 1324. jan. 25-én kiadott rendelkezés megerősítette, hogy szabadságot és oltalmat biztosít a város mind kereszténynek, mind pedig zsidónak.
- A zsidóság jelenlétre utaló nyom a XIII. sz.-ból Sydány falu Sopron-megye határán.
- A XIII. sz. elején Sopron szomszédságában Német-Újhelyen zsidó közösség és temető létezett.
- 1354-ben Nagy Lajos korára a zsidók békében élhettek, üzletelhettek, ingatlanokat birtokolhattak, de mivel a dolgok hátterében térítő szándékok húzódtak meg, s mivel a zsidóság nem hajtott térdet, a későbbiekben kiűzi őket. Ekkor a zsidók Rudolf főhercegnél Német-Újhelyen találnak oltalmat, majd 1368-ban a király visszatérési engedélyt ad ki számukra. Lehetséges, hogy már ekkortájt volt soproni zsidó utca, ahol a kiűzetést követően katolikusok szereztek ingatlanokat.
-
Olvassa tovább…»»
Könyvajánló
| 1. Teológiai és filozófiai jellegû könyvek |
|
BIBLIA – TÁNÁKH (Teljes kétnyelvû (héber-magyar) Biblia 2 kötetben) |
(Makkabi Kiadói Kft., 1994) |
| Domán István |
A talmudiskolák titkai |
(Ulpius ház, Bp.) |
| Boman, Thorleif |
A héber és görög gondolkodás egybevetése |
(Kálvin Kiadó, Bp., 1998.) |
| Flusser, David |
Jézus |
(Múlt és Jövõ Kiadó, 1995) |
| Heller Ágnes |
A zsidó Jézus feltámadása |
(Múlt és Jövõ Kiadó, Bp., 2000) |
| Howard, Kevin – Rosenthal, Marvin |
Az Úr ünnepei. Isten prófétikus naptára a Golgotától a messiási királyságig |
(Hit gyülekezete, Bp., 1998) |
| Lapide, Pinchas – Luz, Ulrich |
A zsidó Jézus (zsidó tézisek – keresztény válaszok) |
(Logos Kiadó. Bp. 1994) |
| Molnár Ernõ |
A Talmud Könyvei (reprint) |
(Korvin Testvérek Könyvnyomdája, Bp., 1921-1923) |
| Moskovits, Jechiél Cvi |
A Biblia hagyományos kommentárjai |
(Göncöl kiadó, Bp.) |
| Nagy Antal Mihály |
Az örök szövetség |
(Kálvin Kiadó, Bp., 1995) |
| Oláh János |
Judaisztika I. |
(FILUM) |
| Oláh János |
Judaisztika II. |
(FILUM) |
| Oláh János |
Judaisztika III. |
(FILUM) |
| Raj Tamás |
BIBLIAISKOLA – A Szentírás Kulcsszavai és Szállóigéi |
(MAKKABI, Bp., 2003) |
| Raj Tamás |
Nem idegen közöttünk (A zsidóságról nem zsidóknak és azoknak, akik gyökereiket keresik) |
(MAKKABI, Bp., 2001) |
| Raj Tamás |
Zsidó eszmék és jelképek |
(SAXUM) |
| Santala, Risto |
A Messiás az Ószövetségben a zsidó iratok fényében |
(Bp., Bridge Mission Society, Dobner Gyõzõ, 2001) |
| Santala, Risto |
A Messiás az Újszövetségben a zsidó iratok fényében |
(Bp., Bridge Mission Society, Dobner Gyõzõ, 2002) |
| Santala, Risto |
Pál apostol – Saul rabbi élete és tanításai a zsidó iratok fényében |
(Bp., Bridge Mission Society, Dobner Gyõzõ, 2003) |
| Sirat, Colette |
A zsidó filozófia a középkorban (a kéziratos és nyomtatott szövegek alapján) |
(Logos Kiadó, Bp., 1999) |
| Snell, Anne és Hunter, Carla Ockerman |
A keresztyénség zsidó gyökerei |
(“Jó Hír” Iratmisszió, 2001) |
| Starr-Glass, David |
A judaizmus |
(Kossuth kiadó, Bp., 2000) |
| Stern, David H. (Translation) |
Jewish New Testament: a translation of the New Testament that expresses its Jewishness |
(Jewish New Testament Publications, Inc.) |
| Stern, David H. |
Jewish New Testament Commentary |
(Jewish New Testament Publications, Inc.) |
| Stern, David H. |
Messianic Jewish Manifesto |
(Jewish New Testament Publications, Inc.) |
| Vermes Géza |
Jézus és a judaizmus világa |
(Osiris Kiadó, Bp., 1997) |
| 2. Történelmi jellegû könyvek |
| Allerhand, Jacob |
A Zsidóság Története – Ókor |
(Alef – MIOK, Bp., 1988) |
| Allerhand, Jacob |
A Tamudtól a Felvilágosodásig – Középkor |
(Filum) |
| Braham, Randolph L. |
Tanulmányok a Holokausztról |
(Balassi kiadó, 2000) |
| Braham, Randolph L. |
A HOLOKAUSZT – Válogatott tanulmányok |
(Láng Kiadó) |
| Brown, Michael R. |
Kezeink vérrel mocskolva (Az “Egyház” és a zsidóság tragikus története) |
(HIT gyülekezete, 1993) |
| Elek Judit – Sükösd Mihály |
Tutajosok – A tiszaeszlári per dokumentumai |
(Magvetõ kiadó, Bp.) |
| Ember Mária |
2000-ben fogunk még élni? |
(Múlt és Jelen Kiadó, Bp., 2001) |
| Gonda László |
A Zsidóság Magyarországon 1526-1945 |
(SZÁZADVÉG KIADÓ, 1992) |
| Johnson, Paul |
A zsidók története |
(Európa Kiadó, Bp., 2001) |
| Kertész Imre |
Sorstalanság |
(MAGVETÕ) |
| Pelle János |
A gyûlölet vetése (A zsidó-törvények és a magyar közvélemény 1938-1944) |
(Európa, Bp.) |
| Wiesel, Elie |
Az éjszaka |
(Láng kiadó, Bp.) |
| 3. Regények |
| Arnold, Elliot |
A virrasztás éjszakája |
(Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. – Olcsó Könyvtár) |
| Gordon, Noah |
A zaragozai orvos (Regény a spanyol inkvizíció korából) |
(Európa Kiadó, Bp.) |
| Heller Ágnes |
Az idegen |
(Múlt és jövõ, Bp.) |
| Potok, Chaim |
A kiválasztott |
(Ulpius ház, Bp., 2001) |
| Potok, Chaim |
A nevem Asher Lev |
(Ulpius ház, Bp., 2000) |
| Potok, Chaim |
Asher Lev öröksége |
(Ulpius ház, Bp., 2002) |
| Potok, Chaim |
Az Ígéret |
(Ulpius ház, Bp., 2001) |
| Potok, Chaim |
Óvilági emberek |
(Ulpius ház, Bp., 2001) |
| 4. Életrajzok |
| Damkani, Jakov |
Miért pont én? |
(Zúgó Szél Alapítvány, 1998) |
| Fischer Marianne |
Viharban (Egy Krisztusban hívõ zsidó asszony megrendítõ története a háborútól feldúlt Magyarországról) |
(Parakletos) |
| Grant, Myrna |
Ellenszélben. Warmer Rózsa élete |
(Evangéliumi Kiadó, Bp.) |
| Hajós Médi |
“Az Õ nevéért…” Életem |
(Parakletos könyvek, 1994) |
| Hoekendijk, Ben |
Tizenkét zsidó megtalálja a Messiást |
(Szigetszentmiklós, 1997) |
| Roth, Sid |
Akiknek volt bátorságuk |
(Bp., 1999) |
| Smuél, Móse Ben |
A holokauszttól az újjászületésig – Visszatérés Cionba |
(Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Bp., 2001) |
Az evangélium zsidóságának helyreállítása, meghatározás
Az evangélium zsidóságának helyreállítása azt jelenti, hogy tartalmában teljességgel megjelenítjük a zsidókra, valamint a zsidó nép és az egyház viszonyára vonatkozó elemeket. Más szóval: Isten teljes akaratát közvetítjük ebben a kérdésben, és nem csak annak egy-egy részét.
Fontos megértenünk, hogy a teológusok mire is gondolnak, amikor helyreállításról beszélnek. Mindannyian vágyunk rá, hogy az egyház, a gyülekezet „helyreálljon” abba az állapotába, amilyen az elsõ évszázadban volt. Vagy legalább is ezt szoktuk mondani. Természetesen jó lenne helyreállítani az elsõ hívõk buzgalmát és tüzét, életük tisztaságát, a következményeket nem mérlegelõ odaszántságukat Jesua (Jézus), a Messiás követésében, a Szent Szellemben való teljességüket, az imádkozásra való készségüket, bizonyosságukat és tapasztalatukat, hogy Isten a hitre csodákkal válaszol. De voltak-e az elsõ évszázadi testvérek életének olyan külsõ vonatkozásai is, amelyeket szükséges lenne visszaállítani?
Vagy talán a tanításnak olyan elemei, amelyeket õk elfogadtak, ám a késõbbi korok követõi ezeket elhanyagolták? És ha igen, mik lehettek ezek? És mit tehetünk mi a mai korban?
Nézetem szerint minden tõlünk telhetõt meg kell tennünk annak érdekében, hogy úgy értsük az Újszövetség szövegét, ahogyan azt az elsõ évszázad hallgatósága is értette és alkalmazta saját életkörülményei között. Alkalmaznunk azonban, meggyõzõdésem szerint, nekünk nem ugyanúgy kell mai életünkre nézve…
… A fenti sorok nem egy új filozófiát kívánnak megalkotni. Ismerõs módszert fogalmaznak meg, amely szerint azt kell megvizsgálnunk, hogy egy adott újszövetségi szakaszt szó szerint kell-e alkalmazni, vagy az olvasónak egy általános érvényû alapelvet kell-e keresnie a szakasz mögött. …
… Amikor a zsidó evangélium helyreállításának kérdését vetem fel, szándékom, hogy az evangélium olyan vonatkozásaira hívjam fel a figyelmet, amelyek nyilvánvalóan érthetõek lettek volna az elsõ század hívõinek, ám amelyek mára — hosszú évszázadok hanyagsága miatt — elrejtettek elõlünk. …
Olvassa tovább…»»
Loading ...
